Sziasztok,
Ismét eltelt egy hét, legalábbis itteni időszámítás szerint (tudjátok, itt péntek és szombat az, ami nálunk szombat és vasárnapJ), úgyhogy már csak 5 hét van hátra a tréningből.
Elég komoly ám, már oltottam tüzet, evakuáltam, oxigén-maszkot és mentőmellényt aktiváltam, kabint biztosítottam, lecsúsztam azon a csúszdán is, amit remélem soha nem fogok látni már a tréning után, és jövő héten (vagyis most vasárnap) megyünk vízre szállást gyakorolni is. Meg szimulátorozunk, meg minden. Szóval tényleg olyan az egész, mint a tv-ben. J
Ezek egyébként mind tök jók, csak nagyon sok emellett az elmélet is. Minden gépről fejből kell majd tudni, hogy melyik ajtó, konyha, wc hol van, melyik gépen hol és milyen típusú ajtó van, hol milyen biztonsági berendezések vannak, és mennyi. Minden eshetőségre külön feladatsor van, külön jelszavak, amiket kiabálni kell. Külön fejezet szól pl. a megszakított felszállásról, és arról, ha már felszálltunk, de kiderül vmi gubanc és vissza kell jönni, vagy ha a futóművekkel van valami. Esetleg ha mozgáskorlátozott is van a gépen, őt hogyan mentjük ki milyen szituációban, stb. szóval kb. teljes körű.
Őszintén szólva nem gondoltam, hogy azoknak a bizonyos „repülés előtti demonstrációknak” ilyen nagy jelentőségük van. Pedig higgyétek el, minden mondat fontos. Szóval, ha legközelebb repültök, tényleg figyeljetek oda. De ha nem, legalább a legközelebbi kijáratot tudjátok hogy hol van, ok?
Bár, mivel az emberek 90%-a úgysem figyel oda, a sztuvikat mindig úgy képzik, hogy tudja utasítani az utasokat, még akkor is, ha azoknak fogalmuk sincsen semmiről. J Érdekes egyébként, hogy akik az egyik pillanatban mosolyogva kedvesen kiszolgálják a kedves utast, azok a másik pillanatban, ha kell, képesek tele torokból kiabálni, és evakuálni 90mp alatt a teljes kabint (262 fő). Jó, mi?
Egyébként nem nagyon tudunk olyan kérdést feltenni órákon, amire nincs megoldás (mi van, ha nem fújódik fel a csúszda, mi van ha nem sikerül eloltanom a tüzet a kabinban, mi van ha az óceán vagy a sivatag közepén landulunk, mi van ha nem fújódik fel a mentőmellény vagy nem működik az oxigén maszk) itt mindig van B terv. (sőt, még rendes túlélőfelszerelés is víztisztítóval, cukorkákkal, mindennel.)
Minden nap írunk kis kvízt, úgyhogy napról napra sokat kell tanulni. De így jó is, mert így a jövőheti nagy General Safety vizsgára már nagyjából meglesznek a dolgok, csak át kell majd futni.
Úgyhogy egy szó mint száz: azoknak, akik azt gondolták, hogy ez a munka nem több mint „pincérkedni a levegőben”, üzenem, hogy deeee, ez sokkal több annál. De tényleg…
Na de képzeljétek, a mai nap nem csak azért fontos, mert az első komolyabb héten túl vagyok, hanem azért is, mert ma van anyucim születésnapja! Úgyhogy itt is: NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT ANYU!!!:)))) Jól esett nagyon, hogy felhívtatok tegnap!
Sok az esemény mostanában, igaz? J Két szülinap, egy esküvő… Gabi, izgulsz már? Nemsoká bekötik a fejed…
Na de, most megyek is, sokat tanultam nagyon a héten, és végre nem kell holnap 5.30kor kelnem.
Jaaa, azt mondjuk nem tudom, hogy ilyen operatív dolgokat elmondtam-e már, de most kb. 1 órányira lakom az Etihad Academy-től, de állítólag 2 héten belül átadják az új épületet, úgyhogy lehet még a tréning alatt költözöm. Az már sokkal közelebb lesz. Igaz, hogy nem belváros, de az annyira nem is lényeges itt, ahol az egy órás utat 30 dirhamért teszi meg a taxi (1200 ft). Meg egyébként sem fogok túl sokat bejárni, kint is lesz mall, meg minden ami kell, a belváros meg úgyis koszos, és mindig megy az az imádkozásra buzdító zene (aki volt már arab országban, tudja miről beszélek…) Jah, és képzeljétek, a barátnőm szobájában a hotelben még imaszőnyeg is voltJ dzsásztinkéz. Szóval jó lesz nekünk ott az épp most elkészülő új lakásban. Természetesen azonnal hírt adok, ahogy van valami.
De most tényleg megyek. És továbbra is várom a leveleiteket!!! (Azokét is, akik el vannak tűnve :/ )
PUSZI
Ismét eltelt egy hét, legalábbis itteni időszámítás szerint (tudjátok, itt péntek és szombat az, ami nálunk szombat és vasárnapJ), úgyhogy már csak 5 hét van hátra a tréningből.
Elég komoly ám, már oltottam tüzet, evakuáltam, oxigén-maszkot és mentőmellényt aktiváltam, kabint biztosítottam, lecsúsztam azon a csúszdán is, amit remélem soha nem fogok látni már a tréning után, és jövő héten (vagyis most vasárnap) megyünk vízre szállást gyakorolni is. Meg szimulátorozunk, meg minden. Szóval tényleg olyan az egész, mint a tv-ben. J
Ezek egyébként mind tök jók, csak nagyon sok emellett az elmélet is. Minden gépről fejből kell majd tudni, hogy melyik ajtó, konyha, wc hol van, melyik gépen hol és milyen típusú ajtó van, hol milyen biztonsági berendezések vannak, és mennyi. Minden eshetőségre külön feladatsor van, külön jelszavak, amiket kiabálni kell. Külön fejezet szól pl. a megszakított felszállásról, és arról, ha már felszálltunk, de kiderül vmi gubanc és vissza kell jönni, vagy ha a futóművekkel van valami. Esetleg ha mozgáskorlátozott is van a gépen, őt hogyan mentjük ki milyen szituációban, stb. szóval kb. teljes körű.
Őszintén szólva nem gondoltam, hogy azoknak a bizonyos „repülés előtti demonstrációknak” ilyen nagy jelentőségük van. Pedig higgyétek el, minden mondat fontos. Szóval, ha legközelebb repültök, tényleg figyeljetek oda. De ha nem, legalább a legközelebbi kijáratot tudjátok hogy hol van, ok?
Bár, mivel az emberek 90%-a úgysem figyel oda, a sztuvikat mindig úgy képzik, hogy tudja utasítani az utasokat, még akkor is, ha azoknak fogalmuk sincsen semmiről. J Érdekes egyébként, hogy akik az egyik pillanatban mosolyogva kedvesen kiszolgálják a kedves utast, azok a másik pillanatban, ha kell, képesek tele torokból kiabálni, és evakuálni 90mp alatt a teljes kabint (262 fő). Jó, mi?
Egyébként nem nagyon tudunk olyan kérdést feltenni órákon, amire nincs megoldás (mi van, ha nem fújódik fel a csúszda, mi van ha nem sikerül eloltanom a tüzet a kabinban, mi van ha az óceán vagy a sivatag közepén landulunk, mi van ha nem fújódik fel a mentőmellény vagy nem működik az oxigén maszk) itt mindig van B terv. (sőt, még rendes túlélőfelszerelés is víztisztítóval, cukorkákkal, mindennel.)
Minden nap írunk kis kvízt, úgyhogy napról napra sokat kell tanulni. De így jó is, mert így a jövőheti nagy General Safety vizsgára már nagyjából meglesznek a dolgok, csak át kell majd futni.
Úgyhogy egy szó mint száz: azoknak, akik azt gondolták, hogy ez a munka nem több mint „pincérkedni a levegőben”, üzenem, hogy deeee, ez sokkal több annál. De tényleg…
Na de képzeljétek, a mai nap nem csak azért fontos, mert az első komolyabb héten túl vagyok, hanem azért is, mert ma van anyucim születésnapja! Úgyhogy itt is: NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT ANYU!!!:)))) Jól esett nagyon, hogy felhívtatok tegnap!
Sok az esemény mostanában, igaz? J Két szülinap, egy esküvő… Gabi, izgulsz már? Nemsoká bekötik a fejed…
Na de, most megyek is, sokat tanultam nagyon a héten, és végre nem kell holnap 5.30kor kelnem.
Jaaa, azt mondjuk nem tudom, hogy ilyen operatív dolgokat elmondtam-e már, de most kb. 1 órányira lakom az Etihad Academy-től, de állítólag 2 héten belül átadják az új épületet, úgyhogy lehet még a tréning alatt költözöm. Az már sokkal közelebb lesz. Igaz, hogy nem belváros, de az annyira nem is lényeges itt, ahol az egy órás utat 30 dirhamért teszi meg a taxi (1200 ft). Meg egyébként sem fogok túl sokat bejárni, kint is lesz mall, meg minden ami kell, a belváros meg úgyis koszos, és mindig megy az az imádkozásra buzdító zene (aki volt már arab országban, tudja miről beszélek…) Jah, és képzeljétek, a barátnőm szobájában a hotelben még imaszőnyeg is voltJ dzsásztinkéz. Szóval jó lesz nekünk ott az épp most elkészülő új lakásban. Természetesen azonnal hírt adok, ahogy van valami.
De most tényleg megyek. És továbbra is várom a leveleiteket!!! (Azokét is, akik el vannak tűnve :/ )
PUSZI
PS: Farkas, gratulálok a Picihez!:), Zoi, dóduljál, és sok sikert a projekthez holnap! Niki, ígérem válaszolok hamarosna, most nem volt rá alkalmam! Pali, még mindig imádom olvasni a leveleidet!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése