Sziasztok Drága Mindenki,
Most megint elhanyagoltam a bejelentkezést, de már itt vagyok!!! Bocsánat ezért!
Szóval, Brüsszelről írtam utoljára, igaz???:))) Hát, nem most volt... Na de akkor íme, előállok a júliusi történeteimmel:
Delhi: Hát, semmi különös, azt leszámítva, hogy most életemben először én voltam a "galley-operator", aki rendezi a konyhát, főz (na jó, csak melegíti a kaját), bepakolja a kocsikba, megeteti a csapattagokat, stb. Namost, aki tényleg ismer, tudja, hogy nem vagyok egy konyhatündér... Ráadásul kicsi géppel mentünk, ami kicsi konyhát jelent, és kevés helyet az előkészületekhez... Szerintetek?!?!?! Kicsit izgultam, de végülis megbírkóztam a feladattal:). Odafele menet teljes kabin volt, ami 120 főt jelent, ebből 42 speciális kaja (ami általában max 10-15 db), és általában csak kézből kivisszük nekik előre. Ez már kicsit bonyolította a helyzetet, de mivel nagyon jó csapatom volt, sikerült gond nélkül, időben kiszolgálni mindenkit. Kicsit a végén kapkodtunk, de végülis mindeki kapott enni, inni, kávézi, teázni :). Visszafelé kicsit kevesebben voltak, és már csak 36 spec kaja volt:))). Simán ment minden, mint a karikacsapás.
Amúgy rájöttem, hogy India majdnem mindig tartogat nekem valami új élményt:). Életem első operatív járata is India volt (Bombay), életem első galley operator-sága is Indiához kötődik, és azt hiszem a duty free operátorkodásom is először Indiába menet volt. Hát, ez már csak ilyen, úgy látszik.
Aztán utaztam Beyrut-ba, Libanonba. Itt hál istennek semmi gond nem volt, habár lehetett is volna, mert a járat teljesen tele volt ideges, fáradt, kimerült utasokkal. Meglepődtem egyébként, mert az utolsó napon változtatták át kis gépről nagyra, úgyhogy kb. fél kabinnak kellett volna lennie. Nem is értettem először hogy hogy lehet tele. Aztán kiderült: A 3 nappal azelőtti Sydney-i járattal volt egy kis gubanc, és ott rengeteg átutazó volt Sydney-Abu Dhabi-Beyrut irányba. Úgyhogy akik 3 nappal az előtt elindultak Sydney-ből, akkorra értek csk Abu Dhabiba, és onnan mehettek tovább Libanonba. Szegények, 3 nappal az előtt elindultak Sydney-ből, felszálltak a gépre, de kaptak valami riasztást, és mindenkit leszállítottak a gépről. Állítólag jött a rendőrség is, elvitték a gépet, az utasokat elvitték valami közeli hotelbe, és ott várakoztatták őket amíg a következő gép meg nem érkezett. Azzal aztán végül elhozták őket Abu Dhabiba, és itt még nem tudom hány óra tranzitidőt kellett várniuk, és úgy mehettek haza Libanonba. Szegények, főleg akik nem is Sydney-ben laknak, hanem valahonnan másik városból indultak... Na mindegy, szóval mázlink volt, hogy nem volt végül túl agresszív utas, meg semmi orvosi vészhelyzet.
De ez a járat el lehetett átkozva, vagy ilyesmi, mert visszafelé meg késtünk, mert volt egy beteg utas, aki ő saját maga nem is akart utazni, de a férje erőszakoskodott, hogy márpedig a nőnek Sydney-be kell mennie. Nah, hívtunk orvost, aki megvizsgálta, és kijelentette, hogy a hölgy nem egészséges eléggé egy ekkora úthoz. Úgyhogy leszállították. :) Szóval voltak események...:)
Aztán még volt egy Katmandum, ahol is semmi különös nem történt, még mindig olyan cukik az utasok mint voltak, még mindig hordják azt a nagy foltot a homlokuk közepén, és még mindig nem mertem megkérdezni egyikőjüket sem, hogy miért. De amúgy minden simán ment. Jah, csak a végén képzeljétek ott hagytam véletlenül a köténykémet meg a kis piros sálamat a gépen...:( És megnéztem már azóta a talált tárgyak között, hátha valaki bedobta, de nem. Pedig volt ott minden, cipő, kis füzetecskék névkitűzők (jah, az enyém is a köténykémen volt:( ), kulcsok, de nem az, amit én kerestem:(. Na de mindegy, van másik, ez meg hátha előkerül még, és nem kell kifizetnem:/.
Aztán volt jóóóósok nap szabadnapom, amikor is gyenge vírus kapott el, 7 napig nem nagyon mertem elhagyni a lakást, nagyon nagy szükségem volt a wc közelségére!:) De már jobban vagyok! Aztán még volt 2 nap szabadom, az alatt elkezdtem intézni a jogosítványomat, vagyis hát lefordíttattam a magyar jogsit, meg elkértem az Etihadtól a "semmiakadálya,hogyNórajogosítványtszerezzenaUAE-ben"című papírt, és már csak a Közlekedésügyre kell elmennem majd. Inshallah hamarosan ez is megoldódik. aztán mehetek a tanfolyamra...Jupíííí:)
Aztán felépülésemet követően sikerült végre eljutnom egy harmadik ausztrál városkába: Melbourne-be! És igen. még mindig állíthatom, hogy Ausztrália gyönyörű, és imádom! Habár most ott tél volt, és kicsit hideg, 14-15 fok, meg nem vltak a fákon levelek, meg még esett is az eső is délután, meg nem is volt annyira sok időm (25 óra) azért még mindig szép volt!
Azt csináltuk az egyik lánnyal (Handan, kínai lányka), hogy felültünk az ingyenes "villamosozzukkörbeabelvárost" nevű villamosra (Budapest 47-es villamos szintű, csak kicsit kisebb, mondjuk akkora mint a szegedi vilik), és az egyik megállónál, ami szimpatikus volt, leszálltunk, és tettünk egy kis sétát. Így láttuk a Parlamentet:
A vasútállomást (ezt csak Neked, Andó Gergő!:) )
És érdekes, hogy azért belülről sokkal modernebb volt ám! Meg fura volt kicsit, hogy az egyik sarkon egy ilyen épület, a másik sarkon egy borzasztóan modern, mint ez itt:
A harmadikon meg a St Pál Katedrális:
Érdekes, hogy így találkozik itt is a régi és a modern stílus.:)
Aztán ahogy sétálgattunk, hirtelen egyszer csak szerelembe estem... Találtam ott egy igazán rokonszenves fiatalembert. (még az sem tántorított el, hogy dohányzik...) Egy ideig nagyon jól megvoltunk, de nem volt igazán hosszú kapcsolat. Egy teljes piros lámpát várakoztunk együtt, kézenfogva, de miután megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó velem átjönni a túloldalra, egyszerűen otthagytam... De azért egy képet csatolok...:)
Érdemes még szerintem megemlítenem a Városi Könyvtárat, ami szerintem egy baromi szép épületben van, nagyon szép környezetben:
Illetve a Nemzeti Művészeti Galériáról, ami Melbourne-nek elég híres építménye lehet, mert az összes kis mütyürkén szinte rajta volt ez a toronyszerűség, ami kiállt a galériából.
Jaaaa.... :)))) És még valami.... Ugye kínai lánnyal járkáltam körbe, beszélgettünk sok mindenről, és többek között szóba került a kínai kaja is. Említettem neki, hogy láttam Pekingben a menüben macskalevest, és egyszerűen nem akarta nekem elhinni... Mindegy, beszélgettünk tovább. De aztán valahogy találtunk egy szupermarketet, ahol valami kaja szerűséget szerettünk volna magunkhoz venni. Bementünk, és kiderült, hogy kínai és koreai mindenféléket lehetett ott kapni. Járkáltam, nézelődtem, ÉSAKKOR, megintcsak megpillantottam A feliratot, ami egyszerűen hányingerkeltő számomra... Bár, akkor már kicsit gyanús volt számomra, hogy egy kínai sem tud helyesen írni, a catsoup nekik catsup... de gondoltam, biztos nekik úgy tanították a suliban, vagy valami... Hívtam is Handant, hogy nézze, meg itt a macskaleves, hogy hogy lehet ilyet enni, és hogy az mi már??? Erre elkezdett úgy hahotázni, hogy szerintem még a biztonsági őr is meglepődhetett....:)))) Azt mondta, hogy ez nem macskaleves, hanem catsup a neve egyfajta kínai ízesítésnek.:) Basssszuuuuussssss, szóval akkor nem véletlen hagyták ki az o betűűűt?!?!?!?
Ő volt az a lány egyébként, itt utazunk az édes kis villamoson:
Hát, nagyjából ennyi azt hiszem Melbourne-ről. Mert ez után a kis séta után visszamentünk a hotelbe, és kb. fél óra múlva el is kezdett esni az eső. Szóval, nem volt túl sok mindenre lehetőség. De nem is baj, legalább a frissítéseket, amit pont a járat előtt vettem fel (kb. 500.000 oldal), beleillesztgettem abba az így is nagyon-nagyon vastag könyvbe, amit mindig hordanunk kell magunkkal. És elkezdtem átolvasgatni újra. Ugyanis most vasárnaptól be vagyok osztva újra-vizsgáztatásra.:(
Most is, hogy itthon vagyok, már nagyon-nagyon tanulok...
De azért még annyit el kell hogy mondjak, hogy mialatt én az utasokat szolgáltam ki Abu Dhabi és Melbourne közt valahol a levegőben, és épp csak leléptünk az ausztrál földre, az Öcsikém betöltötte a 19. életévét! Ezúton is gratulálok neki, és örülök, hogy tetszett a meglepetés! És köszönöm Petinek és Áginak és Anyuéknak is a közreműködést, hogy úgy sikerülhetett, ahogy elterveztem!:)
A mai nap pedig az Édesanyukám születésnapja!!!! Neki is kívánok minden szépet és jót, boldogságot, vidámságot és sok nevetést! Remélem anyuci a Te szülinapi meglepetésed is jól fog elsülni!!!! (Remélem azt is, hogy nem olvasod el az üzenetemet idő előtt!:))) ) Isten éltesen!!!!
Még egy fontos bejelenteni való családügyileg: Az én mostmár 19 éves kisöcsémet felvették a Szegedi Egyetemre, és nagyon büszke vagyok rá!:) Gratulálok, Öcsi!!!! Aztán nem túlságosan elzülleni az egyetemi évek alatt!!!!!!! :P
Illetve még azt is akartam írni, hogy megvan az augusztusi programom! Nagyon tetszik, szóval mindenképp sikerülnie kell a frissítő-vizsgámnak:)))) Íme:
1: hazajövök Minszkből
2-4: OFF
5: SBY
6: KAIRÓ
7-10: PEKING (és most jó idő lesz végre! Több lehetőség körbejárni a várost:) )
11: AVLB
12-14: OFF
15-17: DUBLIN (és végre a hosszú Dublin, lesz időm megnézni is!!!:) JUPÍÍÍ)
18-19: OFF
20: SBY (Ti otthon ünnepeltek majd, tüzijátékot néztek meg minden... én meg itthon csücsülök, és filmet nézek. Vagy épp észveszejtő gyorsasággal előkészülök egy járatra ha behívnak:) )
21: AVLB
22-25: BRÜSSZEL (megint:) Tök jó, megyek az Atomiumba!!!:) )
26-27: OFF
28-29: GENF (megint.... de most csak a rövid, nem tudom mire lesz időm, de gondolkodom egy MontBlanc kiránduláson. Az szerintem belefér, egy délután:) )
30-31: SBY mindkét nap.
Húú, na sikerült kis regényt írnom... De remélem bepótoltam jól a lemaradásomat a legutóbbi bejelentkezésem óta:).
Legyetek jók, mindenkit puszilok, és kellemes nyaralást Nektek!!!!
CUPPPPP:
Nóri
