JÚNIUS

Sziasztok!:)

Látjátok, sokáig nem jelentkezem, aztán meg egymás után kétszer is gyorsan frissen.

1) Megjelent a júniusi program, a következőképpen alakul:
Június 11-13: Casablanca
Június 14: Standby
Június 15-16: Available
Június 17-18: OFF
Június 19: Standby
Június 20: Available
Június 21: Muscat
Június 22-23: Kuwait
Június 24: Dammam
Június 25: Available
Június 26: OFF
Június 27- 30: Brüsszel :) Juhííí, megint megkaptam amit kértem!!!!:D

Nah, nagyjából ennyi. Csak még annyi, hogy megintcsak meg kell állapítsam, kicsi a világ. A leghatalmasabb, legcsillogóbb-villogóbb bevásárlóközpontban (Medinat Zayed... -a legkoszosabb, leggagyibb mall) szaladtam éppen a-ból b-be, mikor magyar szavakra lettem figyelmes. Úgy rendesen tátva maradt a szám, hirtelen meg se tudtam mukkanni, és ezt a hölgyek észre is vették, egyből kérdezték, hogy Te is magyar vagy???:) Mondtam hogy igen, és elkezdtünk beszélgetni. Hát, ők már azért sokkal régebb óta itt élnek, mint én, vagy bárki, akit ismerek rajtuk kívül, és még mindig nagyon jól érzik itt magukat. Jaaa, és nem Etihadosak!:)

Hát, igen, magyarok is vannak mindenhol...

Búcsúzom is, majd jelentkezem ismét hamarosan!

PUSZI
N

GVA - OMÁN

Sziasztok Mindenki otthon!

(Mielőtt belekezdenék bármibe is: a szöveget word-ben írtam, és onnan másoltam be, így a program viszont nem ismeri fel a SZMÁJLIT! Azt "J" betűként ábrázolja. Szóval ahol J betűt láttok feleslegesen, az SZMÁJLI! akkor mosolygok, jó kedvem van, vagy jó emléket idézek fel éppen. Vagy vicceset próbálok mondani, és ezzel nyomatékosítom.)

Eltelt megint egy kis idő, mióta nem jelentkeztem. De ne higgyétek, hogy megfeledkeztem rólatok. J Ez nem van így!:)))

Szóval, Svájcról (Genfről) és Ománról (Khasabról) tudok egy kis élménybeszámolóval szolgálni, a két oda-vissza járatomról nem sok újat tudok mondani. Jártam ismét egyszer Dammam-ban, Szaud-Arábiában, illetve egyszer Lahore-ban, Pakisztánban. Fú, azon a járaton mondjuk volt egy olyan élményem, amit senkinek nem kívánok. Odafelé úton volt egy anyuka, 5 gyerekkel (egy csecsemő, a többi 4 meg 4 és 7 között) utazott egyedül. Az még hagyján, hogy annyira büdösek voltak, hogy alig bírtunk megmaradni a közelükben, de hogy az 4 gyerek az egész úton fel-le szaladgált, követett minket mindenhová, tapogatták a ruhánkat, stb az már kicsit sok volt. Igazi kis ördögfiókák voltak. A területet, ahol ültek, pikk-pakk szemétdombbá varázsolták... Na mindegy, végre süllyedés, leszállás, utasok lesétálnak a gépről, anyuka még mindig pakol, szedegeti a cuccokat, észre sem vette, hogy az egyik gyereke ül a székben, megmerevedve keze-lába, és remeg. Úúúúristen, nah, egyből mi, akik legközelebb voltunk, odamentünk, hogy mi lehet vele, szóltunk anyunak is, aki kb azon kívül, hogy kérdezgette tőle, hogy mi a baj, semmit nem csinált. Ok, akkor a mellettem levő lány adott neki vizet, én meg mentem, szóltam a cabin managernek, meg a földi személyzetnek, hogy hozzanak orvost. Jöttek is azon nyomban, de végül ahogy ivott vizet a kissrác, meg kicist megmasszírozták a kezét, lábát, megnyugodott és jobban lett. Azt mondták, hogy kimerültség volt. Amit amúgy nem is csodálok... az egész járat alatt nyújtott kiemelkedő rohangálós-felforgatós tevékenységükhöz kellett energia...

Szóval ez azért nem volt semmi, de még szerencse, hogy leszállás után történt ez, így legalább volt segítségünk. Mindenesetre baromi nagy felelőtlenségnek tartom, hogy 5-ből 4 kezelhetetlen gyerekkel 1 anyuka utazzon egyedül. Még csak nem is hallgattak rá, de tényleg. Nem viselkedett úgy, mint egy felelősségteljes anyuka. És amikor ilyen történik, akkor sem tudja, hogy mit csináljon. Szerintem ez szégyen. Mindegy, hál istennek nem lett semmi baja a kissrácnak, és már talán el is felejtették az egészet. Hát én nem. És nem értem, hogy hogyan lehetnek ilyen felelőtlenek az emberek.

Nah, most kicsit vidámabb rész következik:

GENFJ

Először is a járatról: Baromi jó volt! Szinte alig voltak! Kb. 90 utas hátul, vagy valami ilyesmi... Semmi... A csapat baromi jó volt, a cabin manager is, meg a kapitányok is. Képzeljétek, még pihenhettünk is. Ahogy befejeztük a szervizt, és mindenki elaludt, mehetett az első csapat is pihenni. Beültek hátra a legutolsó sorokba, és volt aki aludt, volt aki filmet nézett, lényeg, hogy nem tolongtunk feleslegesen hátul a konyhában mindannyianJ. Aztán csere, jöhetett a következő csapat. Én már sokadjára elkezdtem nézni a Slumdog Millionare-t, de elaludtam rajta. Megint. Na mindegy, de legalább pihenten érkeztem Genfbe. Reggel helyi idő szerint 7 és 8 közt érkeztünk, úgyhogy pont jól jött ki. Gyors zuhany, és indultunk is a felfedezőtúrára 5-en a csapatból. Mi:

Nórika, Thami (D-Afrika), Vera (Thai-föld), Hazwan (Malajzia), Christine (Malajzia)

Voltunk a Genfi-tónál, ahol besétáltunk az alá a hatalmas szökőkút alá. Baromi magasra felspriccelt ám...:) És csináltunk vicces fotókat, mint ez itt például. (Megjegyzem, a srácoknak sokkal könnyebb volt...:) )

Aztán terveztük, hogy elmegyünk az Óra-múzeumba, az azért Svájcban biztosan nagyon tuti. De egy jó kis kiadós séta után odaértünk, és ki volt írva egy bazi nagy táblára, hogy FERMI, CLOSED, zárva, nyista, nincs!:( Úgyhogy kicsit csalódottak is lettünk, leültünk pihenni, mert elfáradtunk.

De aztán új erőre kapva még a régi városrészen is végigbattyogtunk. Láttunk sok templomot, mindenféle valláshoz tartozókat, meg múzeumokat, egyetemeket. A Művészeti Múzeumba be is mentünk, érdekes volt, de azért annyira nem. J Azért mégiscsak múzeum volt... De legalább láttunk sok festményt, meg karcot, meg szobrocskákat, meg volt ilyen régi „antik”-rész is, ott is végigmentünk. Volt képzeljétek ilyen egyiptomi macska, meg múmia-bábu, meg ilyenek, és nem értettük, hogy ez hogy jön ide. És mivel minden franciául volt kiírva, ahogy meg mi annyira nem értünk, kénytelenek voltunk megkérdezni. Azt mondták, hogy csak idehozták, most az egyiptomi cuccokat állították ki, annak a kultúrának a múltját mutatták be. Nahát... Genfben... Na mindegyJ.

Érdekes volt egyébként, hogy itt kivétel nélkül mindenki franciául beszélt, nekem valamiért a német volt a fejemben, hogy Svájcban németül beszélnek. Ezt is megkérdeztük egy helyi erőtől, aki kivételes módon beszélt angolul, hogy akkor ez hogy van. És mondta, hogy Svájcnak van egy francia része, (ki gondolná, de Franciaország felőli), egy olasz része (meglepő: az olaszok felől), meg egy német része (naaa, ki mer tippelni???). És mondott egyébként még valamit, hogy van egy terület, ami az olasz és a német rész közt van, ahol még egy negyedik féle nyelvet beszélnek, de azt elfelejtettem, hogy milyen, mert még nem hallottam róla soha előtte. Romanch, vagy valami ilyesmi. Úgyhogy jól meg vannak kutyulva ezek a svájciak.

Sétáltunk még egyet a város elég hosszú, és szép sétálóutcájában, csorgattuk kicsit a nyálunkat a csokiüzletek előtt... hm.... na meg az óraüzletek előtt is... nagyon sok féle szép óra volt. Dehát igazából mindenhol már. Annyira sok újdonságot nem nyújtott.

Mire a sétálóutcán már végigértünk, gondolhatjátok mennyire voltunk fáradtak... NAGGGYON, úgyhogy alig vártuk, hogy visszaérjünk a buszmegállóba, amit ismertünk, és tudtuk, hogy megy busz vissza a hotelünk felé. A hotelben szerintem a gyors zuhany után azonnal elaludtam. J

Másnap nem terveztünk sok mindent, csak hajókirándulásra mentünk el a genfi-tón, barom szép volt, meg jó élményJ, meg megnéztük a virágokból összeállított órát,

meg azt a szép szökőkutat, ami ugyanabban a parkban van egyébként. Utána még egy kis gyors séta, és pihentünk rá az esti járatra.

Ahol egyébként megint értékelést kaptam. Mindenhová nagyon jó pontokat kaptam, és még egy két dologhoz írt a cabin manager nagyon pozitív visszajelzéseket is. Úgyhogy nagyon boldog voltam veleJ.

Hát, Genfről nagyjából ennyi, talán még annyit elmondanék, aki tervez oda menni, hogy lehet menni csokigyárba (ahová én nagyon szerettem volna menni), de az nem Genfben van, és egy egész napos túra az, hogy kivisznek a Csokigyárba, ott végigköveted a csokikészítést, meg is kóstolhatod, meg minden, aztán elvisznek egy sajtgyárba, ott szintén ugyanez a játszma, este pedig borkóstolás. Jól hangzik ugyan, de egy icipicit drágának találtam. 200 svájci frank ezért az egy napért... Úgy döntöttem, hogy kihagyom.

Nah, aztán tegnap meg voltam Ománban, Khasab városkában. Hát, egy szóban leírva: lélegzetelállítóan gyönyörű (hoppá, ez kettő lett... na mindegyJ ) Elég messze van azért Abu Dhabitól, de megérte. Kora reggeli indulással, és a sebességhatárok mindenkori betartásával, egyszeri kávéra megállással kb. 12-re értünk oda. A hely fő attrakciója az oda vezető út ...

...mellett a hajó-kirándulás, amikor is elvisznek egy nagy bárkával 20-30 embert a fjordokra, ott lehet uszikálni, felszíni búvárkodni, meg akinek van jogosítványa, annak rendesen búvárkodni is, adnak felszerelést, meg minden. Az árban benne lett volna valamilyen grill ebéd, vagy vacsi is, meg annak a lehetősége, hogy a delfinek, mint a mesékben, ott ússzanak a hajó mellett, és ugráljanak. Nah, ilyenre szerettünk volna menni, de azt nem tudtuk, hogy a legkésőbbi ilyen hajó 10-kor elment. Hm... mit tegyünk-mit tegyünk, nézett ránk nagy szemekkel a turista-iroda vezetője. Várjatok, megkérdezek egy másik irodát, hátha náluk indul még csoport. Felhívta, mondta, hogy nem, dehát hányan vannak? 2-en? Hát, van itt egy speed-boat, esetleg azzal ki lehetne vinni őket a fjordokra, a Telegráf-szigetig, meg vissza bizonyos összegért. (Telegráf szigetről csak annyit, hogy anno az arábiát ellátó telefonkábel /ami 1250 mérföld hosszan húzódott/ egyik rögzítési pontja ez a sziget volt. Nem akarták kivinni a szárazföldre valami miatt, így erre a kis szigetre építettek egy állomást. Érdekes, nem?) Kis alkudozás, megegyezés: Irány a fjordok!:) Fúúúúú, hát az igazi kristálytiszta víz, a gyönyörű kék ég, és a kopár sziklák együttese lenyűgöző volt, de tényleg. Sokszor voltunk olyan részeken, ahol frankón tátva maradt a szánk, annyira szép volt. Jaaah, és képzeljétek, volt a „sofőrünknek” búvárszemüvege, kölcsönadta, úgyhogy tudtam kicsit felszíni búvárkodni a Telegráf sziget mellett. Láttam sok különféle színes halakat, meg korallokat. Csak kár, hogy a tüdőm annyira nem alkalmas 2-3 m-nél mélyebbre süllyedésre egy levegővel...:( Meg még az is kár, hogy a kamerám nem vízálló, és nem tudtam megörökíteni őket nektek... De azért egy kép... az ott én vagyok a vízben, a háttérben meg az a bizonyos szigetJ

Aztán, ahogy visszamásztam a hajóra, megtaláltuk a nagyobb bárkákat, akik még a csoportokkal mentek ki, és képzeljétek, az egyik mellett pont úszott egy delfin. Néha-néha ki is ugrottJ látjátok? Ott van a kép jobb oldalán a hajó mellett. Jó, mi???:)

Aztán még képzeljétek, hogy milyen emberek vannak, kérdeztem a sofőrünktől, hogy van-e vizisí felszerelése, csak úgy bepróbáltam. Mondta hogy van, de nincs itt. De ha akarom, akkor kimegyünk érte, és visszajöhetünk vizisízni. Neee, komolyan? Nem is hittem el. Mondtam, hogy soha nem csináltam még, mondta, hogy jaah, akkor nem lesz olyan egyszerű, de majd megpróbáljuk, hátha. És kimentünk, behoztuk a cuccot, és kipróbáltamJ - több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrelJ. De nagyon vicces volt legalább. Jaaa, meg vezettem is a hajót. Jupííí! Igazi kapitány voltam 5 percig!!!:)

Aztán képzeljétek, ahogy próbáltam kimászni, valahogy a napszemüvegem kifordult a hajóból, és már merült éppen el. Próbáltam utánanyúlni, de mivel mentőmellény volt rajtam, nem tudtam, az fenn tartott, úgyhogy fel is adtam gyorsan, már legyintettem is, hogy mindegy, nem érdekes. A sofőrsrác abban a pillanatban már ugrott is ruhástul, kocsikulcsostol a vízbe, és a következő pillanatban már fent volt a felszínen, a napszemüvegemmel... Hát ilyet... Pedig nem is értette amit beszéltünk, mert magyarul volt... csak valahogy pikk-pakk átlátta mi történt. Tök meglepődtem. Először is nem csak a Telegráf-szigetig mentünk, hanem végig a fjordok végéig. Másodszor a delfinekkel először valahogy nagyon nem akadtunk össze, de aztán csak megtaláltuk valahogy a módját, hogy lássunk. Aztán úszásról sem volt szó az egyezségben, mégis ácsorogtunk ott amíg én uszikáltam, plusz még vizisízéssel is próbáloztunk, és még a napszemüvegemet is megmentette... Hát teljesen pozitív élmény volt. És az idegenvezetésről nem is beszéltem, hogy mindenféle érdekességeket is tudott mondani. Pl. Láttunk az egyik hatalmas kőszikla aljában egy kis falucskát, kb. 20 fő lakhatott ott, nem több, és mondta, hogy a kormány bevettette oda meg szolgáltatja az áramot, ingyen, hogy ott maradhassanak. Ők ott még frankón halászatból élnek. Kimennek reggel a kis halászhajóikkal, és délután behozzák a fogást, szétválogatják, esznek belőle, stb. Látjátok, ez az a kis falu, kép alján balra, azok a pici házikók.

Szóval, ha Ománba szeretnétek menni, Khasabnak meg Muscatnak van reptere, Muscatot még nem láttam, de Khasabot nagyon szívesen ajánlom, egy –két napot nagyon szépen el lehet ott tölteni, gyönyörű környezetben, nyugiban. És tudom ajánlani ezt az utazási irodát, nagyon barátságosak és jófejek.

Hm... nagyjából ennyi Ománról.

Jah, és a júniusi programom még nincs publikálva, de bármelyik pillanatban már kiadhatják. Amint megtudom, íromJ.

Addig is mindenkinek minden szépet és jót kívánok, napsütést, nyár-illatot, limonádét, bodza-szörpöt!

CUPP

Singapore - Brisbane

Hát sziasztok!

Igen-igen, tudom! Rég jelentkeztem (kaptam is a megrovásokat), de van mentségem!:)
Egy jó hosszú utat jártam végig 9 napon keresztül. 22-én indultam Abu Dhabiból Szingapúrba, aztán 24-én éjjel átutaztam Brisbane-be, ott töltöttem két napot, és már jöttem is vissza Szingapúrig. Onnan pedig 30-án éjfél körül értem haza Abu Dhabiba. Elég jól sikerült, főleg, hogy Kriszti barátnőm is jött velem végig. :) Jó kis élmény volt neki is azt hiszem!

Hú, annyi minden történt viszont ez alatt, hogy azt sem tudom hol kezdjem. Talán kezdem akkor a Szingapúri élményekkel!

SZINGAPÚÚÚÚÚR:
Először is: gyönyörű! Tele van ez is növényekkel, kicsit mint Kuala Lumpur. De hogy itt egy darab szemét nem volt az utcán, az is biztos. Először fel sem tűnt, de aztán valahol hallottam, hogy itt mennyire odafigyelnek a szemetelésre, még le is tartóztathatnak, ha eldobsz egy csikket, vagy bármit az utcán, és elkezdtem nézni. És tényleg nincs. Hihetetlen...

Voltunk a Sentosa-Island nevezetű kis szigeten, az meg valami képeslapra illő környezet.
Ez meg én vagyok:) (Sokan kérdeztétek, hogy már sohasem fogok feltölteni magamról képet? DEEEE, íme)
Na még egyet, ha már itt tartunk...:) Látjátok mennyire őszinte a mosolyom?Amúgy ezen a szigeten hihetetlen sok mindent lehet csinálni. Volt egy "UnderWaterWorld" nevezetű hely, ami ilyen akvárium szerűség, baromi nagy, és szép. Érdekes halak meg vízi állatok voltak benne. Kicsit hasonlít a Tropicarium-ra Bp-en, de azért sokkal másabb élőlényeket láttunk ott. De itt is felettünk úszkáltak a cápák, meg a ráják, meg mindenféle különleges halak.

Meg volt ugyanolyan libegő, mint van Bp-en, és felvitt egy hegy tetejére, és onnan bobbal (legalábbis bob-szerűséggel) tudtunk lejönni:) Hát az nagyon vicces volt. :)

Jaaaa, meg most jut eszembe, hogy voltunk ilyen 3D-s moziban is ott. Az olyan volt, hogy beültünk egy masinába, és ahogy elindult a mozi, a masina is úgy mozgott, ahogy a filmben láttuk hogy mozogtunk volna. Hullámvasút volt, csak úgy adták elő az egészet, hogy egy farönkben ülünk, és azzal megyünk jobbra-balra, fel alá, még ugrottunk is (úgy, mintha a sínek eltűntek volna alólunk:) ). A masinába nem véletlen nem jöhetett nagyon kicsi gyerek, várandós nő, és hátfájós ember. Be kellett kötni magunkat biztonsági övvel, meg minden:). Jó kis élmény volt, nagyon élethűnek látszódott ám!:) Még egyszer majdnem sikítottam is.:)

Úúúú, basszus, a legfontosabbat majdnem elfelejtettem, néztünk delfin-show-t is!:) Annyira ügyesek ezek az állatok, hihetetlen. Sikerült egy-két jó fotót csinálnom, a kedvencemet megmutatom:

Szórakoztunk is valamelyik este:) (Florentina (Románia), Kapitány (Görögo.), Cabin Manager (Egyiptom), Kriszti (kishazánk), én meg természetesen középen...:)))) ) Úgy voltunk vele, ha már ott vagyunk Szingapúrban, egy jó kis Singapore Slinget csak meg kell kóstolni (koktélrajongók biztosan tudják mi az:) Finom. )

Voltunk még állatkertben is, mert állítólag az nagyon híres ott. És hát, ámultunk-bámultunk. Tényleg fantasztikus. Egy hatalmas dzsungelt képzeljetek el, kis kacskaringós utacskákkal, és térdig, max combközépig érő kerítés választ el az állatoktól. És a kerítés is be van növényekkel borítva. Bokrot növesztettek mellé, stb, hogy még az se látszódjon. Ok, a veszélyesebbek azért biztosítva vannak egy vizes árokkal is, vagy úgy, hogy kicsit távolabb vannak a járdáktól, de nagyon szép az egész. Esett mondjuk pont aznap, mikor voltunk, de így is nagyon meleg volt. És láttunk jó sok minden szépet, jót. :) Elmentünk még a night safarira is, ami azt jelenti, hogy éjjel visznek be egy másik állatkerti területre, ahol azok az állatok vannak, amik igazából éjszaka élnek, mint a denevér, meg a repülő-róka, stb. Hihetetlen élmény volt az is. Éjjel, az igazi életüket láttuk. Szerintem a Budapesti Állatkertnek is érdemes lenne egy ilyet kipróbálni, hogy éjszakai túrákat szervezni oda. Új élmény, szerintem lenne rá kereslet.:)

Aztán várjatok csak... mi még?!?! Jaaaa, igen, voltunk egy hattttalmas Buddha-templomban. Baromi érdekes volt, és mikor ott voltam, nagyon sajnáltam, hogy szinte semmit nem tudok erről a vallásról. De utánanézek, ezt megígértem magamnak. Erről most ide nem töltök fel képet, de ha érdekel benneteket, akkor meg tudjátok nézni a honlapját (ugyanis vannekisaját...:) ). Úgy hívják ezt a bizonyos templomot, hogy: Buddha Tooth Relic Temple. (Ott őrzik ugyanis Buddha egyik fogát.) Így ki is adja a google.

Jah, igen, még voltunk a Merlion park-ban, ami igazából semmi különös, de állítólag híres. Egy nagy oroszlán van a tér közepén, és a szája szökőkútként működik. Sok-sok turista volt ott, úgyhogy nem is maradtunk sokáig...

Hát, azt hiszem ennyi a singapore-i "tevékenység-lista" amit csináltunk (nem unatkoztunk, szó mi szó). :)

Aztán BRISBANE
Nahát, szerintem elég ha csak annyit mondok róla, hogy Ausztrália. IMÁDOM! Gyönyörű környezet, az embereken látszik, hogy boldogok, hogy szeretnek élni. Szeretnek enni, szeretnek inni, szeretnek tornázni, szeretnek futni, egyszerűen élvezik az életüket! Ez az a mentalitás, amit nagyon nagyra értékelek!:)
Gyors lista, hogy merre jártunk, mit csináltunk: hajókirándulás*2, Botanikus kert, Koala Park, South Bank Beach.
Hajókirándulásról nem sokat tudok mondani, csak annyit, hogy még ott is érezhető volt, hogy ők büszkék arra, hogy ausztrálok, ismerik magukat, a mentalitásukat, és ettől baromi lazák tudnak lenni, és viccesek. Az idegenvezetés tele volt vicces megjegyzésekkel, poénokkal akár a konkrét nevezetességekről, akár csak az ausztrálokról. :)
Botanikus kert: No comment, itt van néhány fotó
Itt meg kicsit elfáradtam a sok sétában:)
És természetesen, ha Ausztrália, akkor koala maci és kenguru!:) Hát, nagyon édesek voltak! A koalák a világ leglustább állatai szerintem. De nagyon mókásak. Simán elalszanak bármilyen pózban, még akár evés közben is, ha úgy tartja kedvük. Nagyon puhák, és nehezebbek, mint hittem. :) És élesek a karmaik. És baromi cukik! Jól meg is ölelgettem egyet: :)


A kenguruk is nagyon édik voltak és szelídek. És nagyon selymes a szőrük:) És mókás, ahogy ugrálnak! Jófejek voltak ők is nagyon.
Itt egy Zsebibaba pl:

És egy Kanga:És még volt Brisbane-ben képzeljétek egy beach, ami a város közepén van (South Bank Beach). Nem hittem el. Képzeljtek, a folyó mellé létrehoztak egy igazi beach-et, homokkal, meg mindennel. :) Baromi jól néz ki. Ha úgy ülsz, hogy a folyóra nézz, akkor mikor jön egy hajó (mint az első képen), még hitelesebb a beach-hatás:). Nagyon szép egyébként, és annak ellenére, hogy ingyenes, nincs tönkretéve, mindenki tud vigyázni rá!

Hát, most hirtelen ennyi jutott eszembe Brisbane-ről. De azért ez is jó sok szerintem. :)
Büszkék lehettek rám, jó sokat írtam, meg jó sok képet fel is töltöttem!:) (jól rá is ment fél napom...:) Macerás ám, nem olyan kevés idő feltöltögetni... ezért inkább csak írogattam. De már annyi panasz érkezett, hogy kénytelen voltam engedni...:) )

De közben azért történt pár dolog, amiről még szeretnék említést tenni:
1) Az Öcsém elballagott... Gratulálok!!!:))) És sok sikert az érettségihez! Szorítok nagyon holnap!
2) Apucim születésnapja is volt tegnap előtt, ezúton is még egyszer: ISTEN ÉLTESSEN, Drága Apu, hozzon sok szépet ez az év is!
3) Ma van ANYÁK NAPJA!!!! Úgyhogy sok-sok boldogságot, vidámságot, szerencsét, türelmet és kitartást kívánok minden ANYUKÁNAK, de legfőképpen az enyémnek, aki szerintem a legszuperebb!:) Anyuci, legyen gyönyörű, vidám napod, hiszen a TIÉD!
(Azért szeretnék említés tenni még 3 nagyon szuper anyukáról, akiknek szintén mindenféle jót kívánok: Mamikám, Ági Keresztanyum és Kati Nagynéném! Orgonaillatú, napsütéses napot Nektek is:) )
4) Megérkezett a májusi programom. Nem túlságosan zsúfolt:) kaptam 3 járatot, a többi available, standby, meg szabadnap... :)

Május 5-7: Sydney (ennek nagyon örülök!:))) Szeretem Sydney-t. Remélem nem leszek beteg, mint az első Sydney-men...:) )
Május 14-15: Lahore (de ez csak egy gyors oda-vissza út: 3,5 óra oda, 3,5 vissza.)
Május 18-Május 21: Genf (ezzel is nagyon boldog vagyok, nem voltam még soha Genf-ben. Kíváncsi vagyok!:))) )

Úgyhogy elég pihenős hónapnak nézek elébe. De azért persze a drága crew control soha nem alszik, még az is lehet, hogy kitalálnak nekem új utakat... Ki tudja:). Majd úgyis jelentkezem még a hónapban. Mára azt hiszem elég vagyok...

Puszi Nektek, majd jelentkezem hamarosan!
Nóri