Vagyis ha jól sejtem, már nem is így kell kezdenem a mostani bejegyzésemet, hanem legalábbis egy „BOCSIIIIIII Mindenkitől”-lel!!!! Ezer éve nem jelentkeztem. Tudom. De ha ezt kiszámoljátok, másfél hónapnál egy nappal sem volt több...:))))
De tudjátok hogy van ez... Utazás ide, szabadság oda, intézkedés a köbön, bícs a négyzeten, nem is magyarázkodom tovább, kicsit elmaradtak a bejegyzések.
Most, mikor ezt írom épp a belgrádi reptéren ülök, várom a JAT fantasztikusan színvonalas JU094-es járatának indulását Abu Dhabiba (Larnacán keresztül). A váróban több helyen is ki van téve a WiFi jel, vagyis az ember arra számítana, hogy unalmas óráiban lehet kicsit csetelni a barátokkal, vagy legalábbis szörfözni kicsit a neten, de ez most nem jött be. (Pedig először azt hittem, csak az én gépem rossz, mert 3-an ülnek még körülöttem laptoppal és mindenki bőszen pötyög. De megkérdeztem őket, hogy neteznek-e, azt mondták, hogy jaaa, hát a WiFi az nem működik... Nah, ennyit erről...:) ) De, gondoltam ha már a gép úgyis be van kapcsolva, megpróbálom hasznosan eltölteni az időt, és megírni a réges rég óta halogatott blog bejegyzést.
Nem is emlékszem már, hogy hol hagytam abba, mi volt a legutolsó utam, amiről meséltem. De ami biztos, hogy a legérdekesebb volt mostanában, az a két hetes nepáli utam. Hááááát, nem volt semmi...
Egyedül vágtam bele a túrába, mert nem volt kedvem tovább várakozni a kifogásokkal teli barátokra. Úgy gondolom egyébként, hogy jól is tettem. Nagyon jól sikerült, nagyon jól is éreztem magam. J
Összesen 4 várost jártam végig, és a városok között helyi busszal közlekedtem (külön élmény, ha egyszer Nepálra adnátok a fejetek, külön ajánlom!!! A folyosó melletti székek élménye a mellette állók hónaljából való lélegzési lehetőség, az ablak mellett ülők viszont a saját testük rugalmasságának határtalanságát bizonyíthatták be maguknak (a lábaknak szánt hely az európai emberek fenék-térd hosszának fele volt kb. Így az ülőgumó-köszvény elkerülése érdekében mindenféle pozitúrával próbálkoztam, próbálkoztunk, mi bátrak, akik a buszt választottuk :) )
Patan (főleg hindu templomok voltak ezen a területen, de azért volt néhány buddhista is. Jó nagy volt, külön térképet kaptam erre a területre, hogy hol melyik templom van. )
Durbar Square (Hindu templomok, és stupák)
Monkey Temple (biztosan hallottatok már róla, tele volt igazán pofátlan és szemtelen majmokkal!!!! Hindu és buddhista keverék templom egyébként)
Pasum Pathi Nath (ez az a hely, ahol a hindu szokás szerint a halottaikat elégetik, és hagyják, hogy a szél elvigye a hamvakat... Nem volt valami szívderítő környék...)
Jah, amúgy a hindu fesztivál (mint nekünk a karácsony kb.) fő napja volt pont mikor érkeztem, és ezért kaptam egy képet arról hogyan „ünnepelnek” ők. Mindenki viselte a „tikát”, vagyis az áldást (főtt, pirosra színezett rizs, amit a homlokukra kennek), éttermek zárva. Hagyományos sárkányreptetés van, mindenki azzal játszott a tereken, rengeteg volt belőle. Eszembe is jutott a Papírsárkányok című könyv... Hát, nem egy vidám történet, de annál szívbemarkolóbb. Ajánlom a drámakedvelőknek!
2 nap után meguntam Katmandu zajos és nyughatatlan forgatagát, és úgy döntöttem tovább állok Pokharaba.
2. Pokhara egy Katmanduhoz képest iszonyúan csendes, barátságos kisváros. Gyönyörű tájjal. Az igazi érintetlen, mesebeli természet hangulatát nyújtotta. Lélegzetelállító volt. Csak pár kép ízelítőnek:
Itt voltam egyik nap kirándulni egy Buddha templomnál (Stupa-nál) 
Ejtőernyőztem
Vízesést látogattam
Barlangot jártam
3. Lumbini (Buddha születési helye): Biztosan sokan hallottátok már Buddha születésének történetét, ezért nem is fárasztok itt vele senkit. Lényeg, hogy Buddha (Szidharta) születési helyén most egy oszlop áll, ezt az emlékművet emelték A helynek. Mellette van egy templom-szerűség, vagyis hát csak az alapjai maradtak meg az idő előtti 6-7. századból, illetve ott volt A medence is, ahol Szidharta anyja tisztálkodott, mielőtt életet adott a kis Buddhának, majd őt is ott fürösztötték le először. Kicsit többet vártam mondjuk a helytől, több nyugalmat, több kellemes kis kertecskét, lehetőséget leülni és ráhangolódni a hely jelentőségére, de nem. Elég kopár volt, és ráadásul a bejárat előtt sok-sok szegény ember koldult (szegényeket úgy értem, hogy testileg szegények, tolókocsiban, fél lábbal, ilyesmi:) )
Volt egyébként ott a közelben egy hatalmas terület tele monostorokkal, különböző országok monostoraival, ahol volt az embereknek lehetősége meditálni, akár jógázni. Nekem sajnos nem volt már időm ilyesmire, pedig szívesen megnéztem volna milyen. Ha egyszer oda készülnétek, szánjatok Lumbinire 2 napot, így bőven lesz időtök másfél napot meditálgatni, nyugodtan, szép körülmények között (a monostorok nagyon szépnek látszottak kívülről, biztosan belülről is tiszták, csendesek, nyugalmasak). Magát a születési helyet meg lehet nézni kb. 25-30 perc alatt.
Jah, de arra készüljetek fel, hogy Lumbini területén nincs áram reggel 6-tól este 7-ig. Úgyhogy mikor sötétedik olyan 5-6 körül, hiába próbálkoztok felkapcsolni a lámpát... NINCS... De majd megérkezikJ. Aztán még egy dologra fel kell hívnom a vállalkozó kedvűek figyelmét: NINCS MELEG VÍZ!!! Ez engem először sokkolt, főleg hogy mindig igazán meleg vízzel zuhanyzom, de végülis annyira nem volt vészes. J
4. Chitwan National Park: Az igazi dzsungel. Itt aztán lehet mindent csinálni: elefántagolni, elefántfürdést nézni, rhinocérosszal találkozni, tigrissel, krokodillal, szarvassal találkozni, kenuzni a folyón, stb. Nah, én egy izgalmasabbat választottam: egész napos dzsungel-túrára vállalkoztam. Ez viszont nem olyan egyszerű, 2 idegenvezetőnek kell velem jönnie. Nem mehetek ám csak úgy be a nemzeti park területére, mint ahogy itthon megtehetném.... Egy idegenvezető előttem, egy utánam, mert nekik kell bevállalni a veszélyeket, ha esetleg ott valami vad ránk támad...:) Nagyon komoly kis túra volt, hallottam a rhinocéroszt(sajna nem láttam, de közel voltJ ), láttam egy egész szarvascsordát vonulni (kb. 50-en lehettek), mongusztát, stb. Nem találkoztunk tigrissel, de sok-sok madárral, meg majmokkal, meg mindenféle állattal, amiknek nem is tudom a nevét. És a dzsungel az igazi dzsungel volt, nem ám ösvényeken menni, hanem mi vágtuk magunknak az utat. Hatalmas érzés ennyire közel lenni a természethez. Úgy értem az IGAZI természethez. És a túra végén képzeljétek tiszteletbeli „dzsungel-hercegnőt” avattak belőlemJ. Hahaha... ez abból állt, hogy mondták a végén, hogy aki megcsinálja ezt az egész napos túrát nyavalygás nélkül, csaj létére, az igazi dzsungel-hercegnő:) És én ezennel az lettem.
(Plusz információ: itt sincs áram és melegvíz, ugyanúgy, mint Lumbiniben. De itt legalább nagyon szuper szállásom volt, ugyanolyan, mint amit a filmekben láttok, hogy hálóval van körülvéve az ágy.:) tök jól nézett ki, és nagyon értékeltem, hogy a szúnyogok legalább aznap este nem csíptek halálra...:))
Na jó, hát azután még visszamentem megint Katmanduba, és volt ott még fél napom járkálni a gép indulása előtt. Megnéztem még ott a korábbi király (mert előző évben még ott királyság volt) palotáját. Szívás volt kicsit, mert heti 4 napon naponta 3 órán keresztül van csak nyitva, úgyhogy ezren voltak. Jöttek mindenféle iskolákból meg mindenhonnan, és így nem tudtam nagyon élveztem a palotalátogatást. Folyton nekem jöttek, a lábamra léptek, meg nyomorogtunk... De a kert az gyönyörű volt. :)
Aztán pedig indulás vissza Abu Dhabiba. Kiértem időben a reptérre, de már láttam előre, hogy tele van a gép. Fel kellett könyörögnöm magam, hogy légyszi-légysziiiii, vigyetek el, nagyon muszáj lenne!!!! Úgyhogy felkerültem egy olyan helyre, ami tartalékban van a magamfajtáknak, ha dolgozunk... De most felengedtek engem is odaJ. Nah, visszaértem, egyből lezuhanyoztam forró vízzel.... és sokáig.:) Fú, azért jó volt visszatérni a civilizációba, megmondom őszintén. Szép volt, nagyon jó volt, megérte elmenni, még egyszer elmennék, ha arról lenne szó, de úgy első felvonásként elég volt.:)
Nah, Nepál után másnap mehettem is a tréning-akadémiára megint. 2 napos tréning, arról, hogy hogyan fogunk felszolgálni október 25-e után némely járatokon. Újdonságokat akarnak bevezetni, mint például meleg zsemle a tálcán, forró desszert, 5-féle kávé, zöld tea, fekete tea, stb. És még utána vinnünk kell fagyit, vagy pop-cornt is... Hát basszus, ezzel azt érik majd el, hogy jól nem lesz időnk meginni egy pohár vizet, mert folyton kint kell lennünk a kabinban... De Nektek, mint utasoknak se lesz jó. Alvás??? FELEJTSÉTEK EL!!!!! Folyton ott leszünk a nyakatokban, hogy még egy kis üdítőt, még egy fagyit esetleg, vagy teakávéforrócsokicapuccino??? Nahát erre kíváncsi leszek amúgy hogy fog működni a gyakorlatban...
Utána pedig volt még egy Dél-Afrikám asszem, Johannesburg meg Fokváros. Fokvárosból ugye sajnos semmit nem látunk, mert olyan a rendszer, hogy egyik nap eljövünk Abu Dhabiból Johannesburgban, ott pihenünk egy napot, aztán másnap reggel visszamegyünk a reptérre, elvisszük a gépet Fokvárosba meg vissza, és megint pihenünk egy napot Johannesburgban, és utána következő nap jövünk vissza Abu Dhabiba. Szóval volt ott 2 napom, és körbesétálgattam ott a környéket, de mivel nem vittem fényképezőgépet (ok-tudom-hülye-vagyok... bocs, de elfelejtettem elrakni), nem mentem se Safarira, sem Állatkertbe, sehová. Viszont a lila fákat imádtam! J Nem is tudtam, hogy vannak lila fák. De vannak, és nagyon viccesek. Meg szépek. Ott most volt tavasz, úgyhogy nagyon jól néztek ki.
Aztán még intézkedtem-rohangáltam egy két napot, és már jöhettem is haza. JAT Airways-sel jöttem AbuDhabi-Belgrád közvetlen járat (bár, megáll Larnacán tankolni... a kis gépbe sajnos nem fér annyi kerozin, ami egész útra elvinne minket...:(((, de legalább elviszJ ). Abu Dhabi-Larnaca kb. 10-en utaztunk a gépen, aztán Larnacán szálltak még fel, kb. Fél kabin volt. Most visszafelé úton még ugye csak azokat az adatokat tudom, ami a foglaltság, a lány mutatta, mikor becsekkoltam. 120-ból 4 hely volt lefoglalva. Hahahaa..... Saját repülőjáratot kaptam majdnem...:)
Otthon pedig: MINDANNYIÓTOKNAK KÖSZÖNÖK MINDENT!!! Ismét brilliáns volt minden, nagyon szuperül éreztem magam!:)))) Hálás vagyok nagyon!
Huh, és azt hiszem adós vagyok itt még egy novemberi programmal is.
Nov8-11: Kuala Lumpur
Nov12-13: Cochin (India)
Nov13-14: Bahrein
Nov15-17: OFF
Nov18: SBY
Nov19-23: Dublin
Nov24: SBY
Nov25-26: OFF
Nov27-30: Melbourne
Nah, és ehhez még az is hozzátartozik, hogy nov7-21ig 2 nagyon kedves barátomat látom vendégül, illetve nov 24-dec10ig szüleimet, úgyhogy ne várjatok új bejegyzést dec15 előtt. Tudom, az most megint több lesz mint egy hónap, de azt hiszem ez elfogadható kifogás:D Ugye????:)
Na jólvan, lassan szállhatok is fel a gépre, ha hazaértem pedig majd felteszem a blogra a kis irományomat.:)
Nagyon szép napokat kívánok Nektek a legközelebbi jelentkezésemig is!!!!
CUPP
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése