CMN

Hallo-hallo!

Sziasztok hosszú idő után Mindenki!:)
Volt néhány nagyon szuper kis élményem az elmúlt napokban ismét, amit nem állhatom, hogy ne osszam meg Veletek!

Először is: MAGYARORSZÁÁÁÁÁG!!!! JUPPPÍÍÍÍÍ
A rövid budapesti tartózkodás után a Balaton "jegére" sikerült majdnem érkezni egy hosszú hétvégére. Fura volt hosszú nadrágban, kapucnis pulcsiban, vastag zokniban 3 takaró alatt vacogva aludni el a BALATONON... Május végén, és még június 1-jén is... De azért nagyon-nagyon élveztem! Köszi csajok +Pali:) az élményt! A 25 méteres rétes, és a "Tessék mosolyogni"-babgulyás, az életveszélyes kilátó, a "fedezzük fel..."-szekciók, a "borítsuk magunkra a kávét és vegyünk utána új farmert mert csak egyet vittünk" felejthetetlenek;) Még a fűtési technikánk, az akadékoskodó házinéni és az egyrétegű wc-papír is tök vicces emlékek.
Aztán Szentes... Hát igen. Köszönöm, drága kis családom a hetet! A füvet legközelebb is én szeretném lenyírni, és szeretnék sokat biciklizni, meg sétálni is ugyanúgy. Meg a török-fürdőben hideg-meleg vizezni is.:) Meg "kávézni" a tágabb családdal. Nahát, szóval szuper volt minden. köszönöm!
Meg kell még említenem az esőben motorozást. Hát, az is egy új élmény.:) Köszi, Tibi!
Nikim, isteni sütit készítesz. De amikor vizsgád van, inkább tanulj rá, ok?:P Sok sikert!!!!
Kriszti, siess vissza Abu Dhabiba!!!!

Nah, aztán voltam még Casablancában is az elmúlt pár napban. A járat maga az egy teljesen új tapasztalat. Vagyis annyira nem új, mert csináltam már korábban hasonlóan követelőző járatokat (lásd Bombay, Delhi), de az, hogy emellett (teljes telítettségnél) az utasok fele kb. gyerek volt. És mindegyik annyit beszélt angolul, hogy "ekszkjúúúúúúzmiiiiii, gimmmeeeee.... " és közben rángatták a köténykénket... Jó volt:). De mit csinál ilyenkor a sztuvi? Felhúzza magát, és leteremti a gyerkőcöt, hogy menjen a helyére, üljön le, maradjon csöndben, és örüljön, hogy kapott meleg kaját, plusz leszállás előtt még szendvicset is, meg kétszer kávét teát??? Neeeeeeeeeeeeeeeem, mosolyog kedvesen, leguggol mellé, és megkérdezi, hogy mit szeretnééél??? még egyszer? és odaviszi neki. Néha kicsit azért nehéz volt, nem mondom. Az egész repülőgép úgy nézett ki mint egy óvoda, mert a gyerekek folyton le fel rohangáltak, mászkáltak mindenfelé. Hátul, a konyha rész meg mint egy klub működött, odajöttek hátra az emberek beszélgetni, flörtölni, imádkozni, amit akarsz. Nem volt semmi. :)
Visszafelé hál istennek már kicsit csendesebb volt, sokkal több arab utazott, akik meg valahogy, nem tudom hogy csinálják, de mindegyik ilyen: felszállnak a gépre, és azon nyomban az álommanó rájuk támad, és már felszállás közben alszanak. És egész úton nem is esznek többnyire semmit, néha isznak egy pohár vizet, de ennyi. Imádom őket!:)
Maga a város meg valahol emlékeztetett Damascusra. Elég nagy szegénység van ott is, baromi nagy kosz. Szemét mindenhol, szerteszét dobálva az úton (miután ezt láttam, nem is lepődtem meg, hogy a wc-ben az emberek a padlót használják kukának. Ehhez vannak hozzászokva szerencsétlenek. Nem is tudom, hogy tudják-e mi az hogy szemeteskuka?!), meg bűz. Na de én azért, szokás szerint nekivágtam a városnak, semmi nem tántoríthatott el hogy felfedezzem a helyi nevezetességeket. (Hm... ha visszagondolok, azért de... Péntek volt, ami a "szent-nap", úgyhogy a híres-nevezetes Grand Mosque Hassan II-be nem tudtam bemenni. Csak kívülről tudtam néhány fotót csinálni (sajna csak a telefonommal, mert a fényképezőgépet otthonhagytam. Szóval bocsi a kicsit rosszabb minőségért). De így nézett ki kb.


Ez egyébként a tengerparton van, állítólag a tengerre építették, úgyhogy úgy, mint Dubaiban, sok-sok homokot, földet vittek oda, és arra építették. Mielőtt az Abu Dhabi Mosque megépült, ez volt a világ második legnagyobb mecsete. Mostmár a harmadik, de a minaretje még mindig ennek a legmagasabb. :) Jól nézett ki szerintem.


Aztán még sétáltam össze-vissza a városban, találtam egy bíróságot:

Egy szép parkot előtte, hatalmas fával, állítólag több száz éves:


Meg voltam a Medina Soukban, ahol helyi kézműves cuccokat lehetett vásárolni. Nagyon szép bőr termékek voltak (dzsekik, papucsok, cipők, puff-fotelek, még lámpák is, de ezek mellett ugyanúgy voltak az igazi "józsefvárosi-kínai termékek" is). Erről sajna nincs fotóm, de baromi nagy volt, és őszintén szólva el is tévedtem benne egyszer. Képzeljétek, még volt olyan is, hogy egy helyi jött utánam, és mondta a magáét franciául (jaaa, mert ők franciáuk beszélnek többnyire, meg azért tudnak arabul is kicsit:) ). és mondtam neki, hogy bocs nem értem. Ah, ok, erre mondta angolul, hogy hová megyek arra? mondtam hogy nem tudom, eltévedtem. Mondta, hogy ok, akkor inkább forduljak vissza, az nem nekem való. És tényleg, benéztem arra, elég "gyanús" környék volt, az már a piac legpiacabbika volt. szerintem helyi férfiak számára főleg. Úgyhogy megfogadtam a tanácsát, visszafordultam.:).

Úgy gondolom a kaja külön említést érdemel: Miután hallottam Bea és több más ember sztoriját is, hogy Marokkó után voltak akik 1 hétig jártak hasmenéssel a wc-re, inkább nem ettem semmi olyasmit, ami ilyen veszélyt rejtene magában. Csomagolt, importált kekszet, abu dhabiból hozott cuccokat ettem. Semmi "gúlában kínált étek", semmi helyi pékáru. Ilyen dolgokban szeretek biztosra menni:).

Aztán mostmeg már itt vagyok megint Abu Dhabiban, van pár szabadnapom. Megyek ma Dubaiba kicsit, aztán majd még meglátom.

Jaaah, könyvajánló: Girls of Riyadh. Tök érdekes. Szaud-Arábia. 21.század. Szigorú, röghöz kötött kultúra. Szerelem, vívódás. Ők hogyan csinálják? Korunkbeli lányokról szól, akik elmesélik hogyan próbálják a pasik levenni őket a lábukról, és ők hogyan gondolkodnak mindezekről, mi a reakciójuk, hogyan működhez mindez ott náluk.

Na jó, azt hiszem mostanra ennyi elég lesz:). Folytatom majd hamarosan!

Sok puszik,
N.