Hát sziasztok Mindenki újra!
Tudom-tudom, kicsit elmaradtam a márciusi programommal, de mindjárt bepótolom, ígérem. Csak először még nagyon sok fontos elmesélnivalóm vanJ Szóval:
Ismét megkezdtem az össze-vissza repkedésemet a nagyvilágban. Első úticélom a pihenés után Kínába vezetett, egész pontosan Pekingbe! Meg kell mondjam, kellemesen csalódtam ebben az országban. Valamiért egy hatalmas Józsefvárosra számítottam, de nem olyan volt... Ok, azért 55 óra alatt kiismerni még nem tudtam, de amit láttam, az egy normális nagyváros képe volt, nem pedig valami hamis, gagyi, vaskalapos városé. Voltunk pár helyen, illetve ért jópár élmény, ami említésre érdemes lehet J.
Első este például elmentünk vacsorázni páran, és úgy gondoltuk, ha már Kínában vagyunk, menjünk el egy igazi kínai étterembe, mert az úgy az igazi. Hiba volt. Bár, nem biztos, mert akkor nem lennének ilyen vicces élményeim a kínai éttermekrőlJ.
Én mondjuk otthon sem vagyok nagy rajongó, de azért egy évben kétszer, ha nagyon nincs más választás, azért tudok enni kínai kaját. De ott basszus... a diétát nem lenne nehéz tartanom. Rákontráznak a dolgokra rendesen. A többiek meg úgy voltak, hogy a hazájukban szeretik a kínai kaját, de ott Kínában borzalmasnak találták. Képzelhetitek miket találtunk a menüben... Volt olyan leves, hogy egy egész hal volt benne, és a feje kikandikált a tányér egyik oldalán, a farka meg a másik oldalán. Aztán voltak még ilyen ínycsiklandozóan fura színű és állagú levesek, meg egyéb ismeretlen eredetű húsból előállított készételek. (Még szerencse, hogy voltak képekJ ) Hát, én őszintén szólva semmit nem mertem bevállalni, a többiek is csak a sült rizzsel próbálkoztak. Ok, rendeltünk ételt, ezzel megvolnánk, mit akarunk inni? Kérdeztem, h van-e gyümölcstea? Kérdezte a pincérlányka, hogy zöld tea? Mondtam, h nem, normál gyümölcsteát szeretnék. Nem annyira értette, ok, mondtam mindegy, akkor kérek vizet, ennyi. A többiek akartak volna valami normális üdítőt inni, kérdezték milyen van, de azt sem annyira értette a lány, úh mindegy, gondolták akkor ők is isznak vizet. Ha azt már megértette egyszer a leányzó, hátha nem okoz neki gondot még egyszer megérteni.
A kaja hamar megérkezett, de a víz még mindig sehol. Szóltunk nekik megint, erre hoztak egy kancsó forró vizet. De annyira forrót, hogy a tojás is megfőtt volna benne. Hm... Ezzel most akkor mit kezdjünk? Rágjuk le a dísznövény levelét, és készítsünk teát, vagy mi? Nem, képzeljétek, ők ilyen meleg vizet isznak... Mi ezzel kevésbé voltunk kibékülve, mondtuk nekik, h kérünk szépen HIDEG vizet. Ezt egy gyenge fél órás könyörgés után meg is kaptuk végül J, de a sztorinak még mindig nincs vége! Menjünk fizessünk... Lementünk, es a kassza mögött egy hatalmas hűtőben ott voltak a kóla, a fanta, sprite, minden... A srácok kicsit idegesek lettek, de aztán nevetésbe fulladt az egész. J Nem baj, tapasztalat!
Másnap meg elmentünk egy egész napos túrára, aminek több állomása volt. Először a Ming Tombnál álltunk meg, ami egy ősi temetkezési hely. A Ming Dinasztia 13 császárát temették el itt 1413 és 1644 közt. Tudjátok, én nem vagyok egy nagy történelem tudós, azt sem tudtam, hogy volt ilyen dinasztia, de azért érdekes volt látni ezt a templomot az óriási oszlopaival, meg a hatalmas és gyönyörű kertjével.
Aztán még elmentünk a jáde-kő gyárba, ahol láttuk, hogyan metszik, készítik ki ezeket a jáde-kő remekműveket. Voltak karkötők, kis bogyókból párnahuzat, telefonra kis lógós kütyü, fülbevaló, minden. De a kedvencem egy óriási béka voltJ. Akartam is neki csókot adni, hátha valami herceget tudok varázsolni belőle, de nem sikerült...
Következő állomásunk a Gyógynövény Intézet volt, ahol tartottak nekünk egy kis előadást a kínai orvoslásról, meg hogy hogyan fedezték fel a különböző növények gyógyító hatását. Ez érdekes volt. Mondták, h ott nem kisállatokon, egereken kísérleteztek, hanem a doktorok saját magukon próbálták ki a növények hatását. Kérdeztük is egyből, hogy és mi van akkor, ha mondjuk mérgező hatású egy növény. Azt mondták, hogy nem baj, mert úgyis van rá ellenszer, másik féle növényből. Hm... bátrak...
Aztán jött két doki, és mindenkiről adott kis elemzést, h mi újság van a szervezetében. Hihetetlen volt kicsit, de annyit csinált a doki, h a két csuklómra rátett 3-3 ujját, meg megnézte a nyelvemet, és már mondta is, h mi a gond. Igaz, h kínaiul, és annyira nem értettem, de amit lefordítottak belőle, az tényleg igaz. Hát, lehet tudnak valamit.
Miután megtudtuk kinek mi a baja, mentünk ebédelni, tradicionális kínai ebédre. Hjaj, gondolhatjátok, már előre féltem, h milyen lesz ez vajon, és később bebizonyosodott, h a félelmem nem volt alaptalan. Megkóstoltam a levest (egy kanállal sikerült ennem belőle, borzalmas volt), aztán ettem egy falatot az édes-savanyú csirkéből , aminek egyébként még csak nem is hasonló az íze az otthonihoz. Meg volt valami fura zöld saláta. Azt is megkóstoltam, de azon is az a ragadós szósz volt, amitől rosszul vagyok. Úgyhogy maradtam a zöldalmánál, amit még reggeliről hoztam.:) Még szerencse, h elhoztam. Biztos a hetedik érzékem súgta, hogy szükségem lesz még ráJ.
Nah, és ebéd után végre következett a nagy attrakció!!! Mentünk a Nagy Falhoz. Ez nagyon érdekes volt, fantasztikus érzés volt rálépni a világ egyik „Új csodájának” köveire. Nagyon hideg volt, nagyon fújt a szél, nagyon fáztunk, amennyit távolságot csak lehetett, megtettük ezekkel a kiskocsikkal , de 4 toronnyi távolságot mindenképpen sétálni kellett ahhoz, hogy elérjük a szakasz legmagasabb tornyát, a 8-as tornyot. Meg is tettük, meg is van a kis érmem róla, hogy megmásztam a Kínai Nagy Falat. Dátummal meg a nevemmel kínaiul meg mindenJ. Büszke is vagyok rá.
Nahát ezután gondolhatjátok hogy kimerültünk... Nem volt már nagyon erőnk semmi értelmeset csinálni. Így az egyik sráccal csak elmentünk az egyik helyi piacra (nah, ez már kicsit azért emlékeztetett az otthoni Sárkány CenterreJ ), és vettünk hamis dvd-ket. Kb. 200 ft-ra jött ki egy db ára. Ennyibe kerül a lemez maga otthon. J Mondjuk még nem néztem meg őket, de a srác már igen, és azt mondta teljesen nézhetőek, jó minőségűek. Jaaa, meg képzeljétek, találtam az egyik élelmiszer boltban KOTÁNYI fűszereket! J Hát majdnem dobtam egy hátast, ez magyar márka, nem? Mit keres az ott Kínában?
Hát, nagyjából ennyi mindenre volt időm most ott, de azért még van egy csomó minden amit meg akarok nézni ebben a metropoliszban. Pl. A tiltott várost, az olimpiai negyedet, a mennyek templomát, a láma templomát, a nyári palotát, a Nemzeti Nagy Színházat, selyempiacot, stb. Van még mit kimeríteni Pekingben. Fogom még kérni, csak majd inkább nyáron, mert most még azért elég hideg volt.
Most pedig épp most értem vissza Teheránból, nem volt vészes, csak két óra oda, kettő vissza, és nem volt tele a gép. Hál istennekJ. Jah, de visszafele jövet volt egy srác, ott ült sréhen velem szemben, és szegény, annyira parázott a repüléstől, hogy szerintem vizet facsart a karfából, úgy szorította. Látszott rajta, hogy a felszállás meg a leszállás alatt tiszta stressz. A leszállásnál ezért elkezdtem inkább beszélni hozzá, hogy eltereljem a figyelmét, ne is gondoljon arra, hogy most leszállunk. És bejöttJ. Tök aranyos volt, úgy belemerült abba, hogy mesélte, hogy Ő tanár Iránban, meg kérdezett, hogy én mit tanultam, stb. Hogy beszélgetés közben már le is szálltunk, és nem is stresszelt annyira. J Meg is köszönte utána.
Holnap illetve holnap után szabadnapom van, és a hónap további része pedig így néz majd ki:
Marc 11: Standby
Marc 12: London
Marc 13: érkezés Londonba
Marc 14: Indulás Londonból
Marc 15: érkezés Abu Dhabiba
Marc 16: Bahrein
Marc 17-19: OFF
Marc 20-21: Jeddah
Marc 22-23: Moszkva (megint...)
Marc24-25: Dublin
Marc 26-28: OFF
Marc 29: Muscat
Marc 30-31: Dhaka
Hát, nagyjából ennyi.
Boldog Nőnapot kívánok Minden Hölgynek, Nőnek, Tinilánynak, Kislánynak, Bébilánynak, és köszönöm mindazoknak, akik gondoltak rám eme jeles napon!:)
Ugyanezen a napon ünneplik névnapjukat a Zoltánok, úgyhogy nekik is nagyon boldog Névnapot kívánok. Remélem jól teltJ.
Holnap pedig van egy születésnaposunk, aki még túl a harmincon is egy nagy gyerek...:) TB, isten éltessen soká!
Puszillak Benneteket, legyetek jók, de ne nagyon, csak amennyire tudtok!:)
N.
Tudom-tudom, kicsit elmaradtam a márciusi programommal, de mindjárt bepótolom, ígérem. Csak először még nagyon sok fontos elmesélnivalóm vanJ Szóval:
Ismét megkezdtem az össze-vissza repkedésemet a nagyvilágban. Első úticélom a pihenés után Kínába vezetett, egész pontosan Pekingbe! Meg kell mondjam, kellemesen csalódtam ebben az országban. Valamiért egy hatalmas Józsefvárosra számítottam, de nem olyan volt... Ok, azért 55 óra alatt kiismerni még nem tudtam, de amit láttam, az egy normális nagyváros képe volt, nem pedig valami hamis, gagyi, vaskalapos városé. Voltunk pár helyen, illetve ért jópár élmény, ami említésre érdemes lehet J.
Első este például elmentünk vacsorázni páran, és úgy gondoltuk, ha már Kínában vagyunk, menjünk el egy igazi kínai étterembe, mert az úgy az igazi. Hiba volt. Bár, nem biztos, mert akkor nem lennének ilyen vicces élményeim a kínai éttermekrőlJ.
Én mondjuk otthon sem vagyok nagy rajongó, de azért egy évben kétszer, ha nagyon nincs más választás, azért tudok enni kínai kaját. De ott basszus... a diétát nem lenne nehéz tartanom. Rákontráznak a dolgokra rendesen. A többiek meg úgy voltak, hogy a hazájukban szeretik a kínai kaját, de ott Kínában borzalmasnak találták. Képzelhetitek miket találtunk a menüben... Volt olyan leves, hogy egy egész hal volt benne, és a feje kikandikált a tányér egyik oldalán, a farka meg a másik oldalán. Aztán voltak még ilyen ínycsiklandozóan fura színű és állagú levesek, meg egyéb ismeretlen eredetű húsból előállított készételek. (Még szerencse, hogy voltak képekJ ) Hát, én őszintén szólva semmit nem mertem bevállalni, a többiek is csak a sült rizzsel próbálkoztak. Ok, rendeltünk ételt, ezzel megvolnánk, mit akarunk inni? Kérdeztem, h van-e gyümölcstea? Kérdezte a pincérlányka, hogy zöld tea? Mondtam, h nem, normál gyümölcsteát szeretnék. Nem annyira értette, ok, mondtam mindegy, akkor kérek vizet, ennyi. A többiek akartak volna valami normális üdítőt inni, kérdezték milyen van, de azt sem annyira értette a lány, úh mindegy, gondolták akkor ők is isznak vizet. Ha azt már megértette egyszer a leányzó, hátha nem okoz neki gondot még egyszer megérteni.
A kaja hamar megérkezett, de a víz még mindig sehol. Szóltunk nekik megint, erre hoztak egy kancsó forró vizet. De annyira forrót, hogy a tojás is megfőtt volna benne. Hm... Ezzel most akkor mit kezdjünk? Rágjuk le a dísznövény levelét, és készítsünk teát, vagy mi? Nem, képzeljétek, ők ilyen meleg vizet isznak... Mi ezzel kevésbé voltunk kibékülve, mondtuk nekik, h kérünk szépen HIDEG vizet. Ezt egy gyenge fél órás könyörgés után meg is kaptuk végül J, de a sztorinak még mindig nincs vége! Menjünk fizessünk... Lementünk, es a kassza mögött egy hatalmas hűtőben ott voltak a kóla, a fanta, sprite, minden... A srácok kicsit idegesek lettek, de aztán nevetésbe fulladt az egész. J Nem baj, tapasztalat!
Másnap meg elmentünk egy egész napos túrára, aminek több állomása volt. Először a Ming Tombnál álltunk meg, ami egy ősi temetkezési hely. A Ming Dinasztia 13 császárát temették el itt 1413 és 1644 közt. Tudjátok, én nem vagyok egy nagy történelem tudós, azt sem tudtam, hogy volt ilyen dinasztia, de azért érdekes volt látni ezt a templomot az óriási oszlopaival, meg a hatalmas és gyönyörű kertjével.
Aztán még elmentünk a jáde-kő gyárba, ahol láttuk, hogyan metszik, készítik ki ezeket a jáde-kő remekműveket. Voltak karkötők, kis bogyókból párnahuzat, telefonra kis lógós kütyü, fülbevaló, minden. De a kedvencem egy óriási béka voltJ. Akartam is neki csókot adni, hátha valami herceget tudok varázsolni belőle, de nem sikerült...
Következő állomásunk a Gyógynövény Intézet volt, ahol tartottak nekünk egy kis előadást a kínai orvoslásról, meg hogy hogyan fedezték fel a különböző növények gyógyító hatását. Ez érdekes volt. Mondták, h ott nem kisállatokon, egereken kísérleteztek, hanem a doktorok saját magukon próbálták ki a növények hatását. Kérdeztük is egyből, hogy és mi van akkor, ha mondjuk mérgező hatású egy növény. Azt mondták, hogy nem baj, mert úgyis van rá ellenszer, másik féle növényből. Hm... bátrak...
Aztán jött két doki, és mindenkiről adott kis elemzést, h mi újság van a szervezetében. Hihetetlen volt kicsit, de annyit csinált a doki, h a két csuklómra rátett 3-3 ujját, meg megnézte a nyelvemet, és már mondta is, h mi a gond. Igaz, h kínaiul, és annyira nem értettem, de amit lefordítottak belőle, az tényleg igaz. Hát, lehet tudnak valamit.
Miután megtudtuk kinek mi a baja, mentünk ebédelni, tradicionális kínai ebédre. Hjaj, gondolhatjátok, már előre féltem, h milyen lesz ez vajon, és később bebizonyosodott, h a félelmem nem volt alaptalan. Megkóstoltam a levest (egy kanállal sikerült ennem belőle, borzalmas volt), aztán ettem egy falatot az édes-savanyú csirkéből , aminek egyébként még csak nem is hasonló az íze az otthonihoz. Meg volt valami fura zöld saláta. Azt is megkóstoltam, de azon is az a ragadós szósz volt, amitől rosszul vagyok. Úgyhogy maradtam a zöldalmánál, amit még reggeliről hoztam.:) Még szerencse, h elhoztam. Biztos a hetedik érzékem súgta, hogy szükségem lesz még ráJ.
Nah, és ebéd után végre következett a nagy attrakció!!! Mentünk a Nagy Falhoz. Ez nagyon érdekes volt, fantasztikus érzés volt rálépni a világ egyik „Új csodájának” köveire. Nagyon hideg volt, nagyon fújt a szél, nagyon fáztunk, amennyit távolságot csak lehetett, megtettük ezekkel a kiskocsikkal , de 4 toronnyi távolságot mindenképpen sétálni kellett ahhoz, hogy elérjük a szakasz legmagasabb tornyát, a 8-as tornyot. Meg is tettük, meg is van a kis érmem róla, hogy megmásztam a Kínai Nagy Falat. Dátummal meg a nevemmel kínaiul meg mindenJ. Büszke is vagyok rá.
Nahát ezután gondolhatjátok hogy kimerültünk... Nem volt már nagyon erőnk semmi értelmeset csinálni. Így az egyik sráccal csak elmentünk az egyik helyi piacra (nah, ez már kicsit azért emlékeztetett az otthoni Sárkány CenterreJ ), és vettünk hamis dvd-ket. Kb. 200 ft-ra jött ki egy db ára. Ennyibe kerül a lemez maga otthon. J Mondjuk még nem néztem meg őket, de a srác már igen, és azt mondta teljesen nézhetőek, jó minőségűek. Jaaa, meg képzeljétek, találtam az egyik élelmiszer boltban KOTÁNYI fűszereket! J Hát majdnem dobtam egy hátast, ez magyar márka, nem? Mit keres az ott Kínában?
Hát, nagyjából ennyi mindenre volt időm most ott, de azért még van egy csomó minden amit meg akarok nézni ebben a metropoliszban. Pl. A tiltott várost, az olimpiai negyedet, a mennyek templomát, a láma templomát, a nyári palotát, a Nemzeti Nagy Színházat, selyempiacot, stb. Van még mit kimeríteni Pekingben. Fogom még kérni, csak majd inkább nyáron, mert most még azért elég hideg volt.
Most pedig épp most értem vissza Teheránból, nem volt vészes, csak két óra oda, kettő vissza, és nem volt tele a gép. Hál istennekJ. Jah, de visszafele jövet volt egy srác, ott ült sréhen velem szemben, és szegény, annyira parázott a repüléstől, hogy szerintem vizet facsart a karfából, úgy szorította. Látszott rajta, hogy a felszállás meg a leszállás alatt tiszta stressz. A leszállásnál ezért elkezdtem inkább beszélni hozzá, hogy eltereljem a figyelmét, ne is gondoljon arra, hogy most leszállunk. És bejöttJ. Tök aranyos volt, úgy belemerült abba, hogy mesélte, hogy Ő tanár Iránban, meg kérdezett, hogy én mit tanultam, stb. Hogy beszélgetés közben már le is szálltunk, és nem is stresszelt annyira. J Meg is köszönte utána.
Holnap illetve holnap után szabadnapom van, és a hónap további része pedig így néz majd ki:
Marc 11: Standby
Marc 12: London
Marc 13: érkezés Londonba
Marc 14: Indulás Londonból
Marc 15: érkezés Abu Dhabiba
Marc 16: Bahrein
Marc 17-19: OFF
Marc 20-21: Jeddah
Marc 22-23: Moszkva (megint...)
Marc24-25: Dublin
Marc 26-28: OFF
Marc 29: Muscat
Marc 30-31: Dhaka
Hát, nagyjából ennyi.
Boldog Nőnapot kívánok Minden Hölgynek, Nőnek, Tinilánynak, Kislánynak, Bébilánynak, és köszönöm mindazoknak, akik gondoltak rám eme jeles napon!:)
Ugyanezen a napon ünneplik névnapjukat a Zoltánok, úgyhogy nekik is nagyon boldog Névnapot kívánok. Remélem jól teltJ.
Holnap pedig van egy születésnaposunk, aki még túl a harmincon is egy nagy gyerek...:) TB, isten éltessen soká!
Puszillak Benneteket, legyetek jók, de ne nagyon, csak amennyire tudtok!:)
N.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése