Ez a hét Nálatok is egy pillanat alatt repült el? Itt észbe se kaptam, és egyszer csak hirtelen péntek este lett. Azon vettem észre magam, hogy sikeresen túl vagyok az aviation health vizsgán, amitől baromira féltem. J JUPÍÍÍ
Így legalább most már érzek magamban annyi erőt, hogy ha valaki rosszul lesz a gépen, nem kapok majd a fejemhez és rohanok el sikítva, hanem legalább nagyjából tudom mit kell csinálni, hogy kell közelíteni a problémához. (Bár, őszintén szólva nem bánnám, ha nem kellene szülést levezetnem, vagy újraélesztést végeznem leszállás közben, meg nyílt csonttörést bepólyáznom, agyvérzést, epilepsziás rohamot, szívrohamot stb. kezelni… A baba nem igazán bánta, ha egyszer-egyszer kimaradt egy lépés… :o, élőben kicsit komolyabb lenne.)
Nah, de váltsunk érdekesebb témára: DUBAIJ
Ígértem Nektek múlt héten néhány fotót. Mindjárt töltök is fel, de mindenek előtt szeretnék tisztázni egy dolgot a városról: Dubai fantasztikus, mármint maga a dolog, hogy a sivatag közepén létrehoztak egy ekkora várost, és ez maga ilyen népszerű lett. Olyan népszerű, hogy baromi sokan vannak, élnek ott. Akkora a tömeg, hogy alig győztem kapkodni a fejem. A busz oda is meg vissza is állt a dugóban egy keveset, csak mint Bp. belváros péntek délután 4 és 6 közt. Szóval tényleg fantasztikus a dolog, gyönyörű helyek vannak ott, látni kell egyszer legalább! De hogy nem élnék ott, az 100%. Kicsit túmáccs. Fura ilyet mondani, de olyan jó volt hazamenni Abu Dhabiba.
Hozzáteszem, mi csak egy napot voltunk, és az nem volt elég (tudjátok, SALES szezon van…), úgyhogy visszamegyünk majd még valamelyik hétvégén. A Sales-t azért emeltem ki, mert az ottartózkodásunk 75%-át az Emirates Mall bejárása tette ki. Kihagyhatatlan ajánlatokkal találkoztunk, meg persze a sípályával. Én nem annyira tudtam elképzelni, hogy hogy a fenébe lehet egy bevásárlóközpontba sípályát építeni?! Hát így:
Fura mi? Mi egy szál trikóban, meg farmerben álltunk a bevásárlóközpontban, tök jó időben, jártuk a boltokat, és egyszer csak ez a látvány fogadott. Sícuccos, sapkás emberkék, hóember, felvonó, meg minden. Nem néztük meg mennyibe kerül, meg hogy megy a rendszer pontosan, de az egyik csoporttársamék síeltek, úgyhogy utánakérdezhetek, ha érdekel valakit.
Az Emirates Mall-ról még annyit, hogy ez Dubai városközpontjától eléggé messze van, vissza Abu Dhabi felé, csakúgy mint a vitorla alakú hotel (Burj al Arab), a Pálmafa-sziget (Palm-Island) és egy gyönyörű park, meg csinos kis shop-ok (Medinat). Ezek mind nagyjából egy területen vannak, de még ezt sem tudtuk egy nap alatt mindet megnézni. Jah, és az Emirates Mall egybe van építve a Kempinski Hotellel, úgyhogy aki ott száll meg, és kedve van síelni, mehet közveltenül a pályára a szobájából…J Maga a bevásárlóközpont pedig hatalmas. Az Arena Plaza is elbújhat mellette. Tényleg baromi nagy, tele a legdrágább márkáktól kezdve (Gucci, Versace, stb) az Adidas-ig mindennel. Volt H&M, MNG, Zara, Promod, Assecorize, Pull&Bear, Stradivarius, Bershka meg mindenJ. Szóval elhihetitek hogy eltöltöttük ott egy kevéske időt. Mindenhol sales-ek up to 70-75%...
Miután már hiába kotorásztunk pénz után a zsebünkben, átmentünk a parkba. Hát, hogy őszinte legyek, lélegzetelállító volt. Lehet hogy a képek nem adják úgy vissza, de úgy egészben látni a helyet, meg érezni a hangulatát, nagyon jó volt… Tényleg gyönyörű: (figyeljetek a háttérre, ott a vitorla-hotel)
Aztán megnéztük a Burj al Arab-ot, de nem akartak beengedni. L Ugyanis nem volt se étterem, se szoba-foglalásunk, oda márpedig csak úgy lehet bemenni. De utána már eszembe is jutott, hogy mintha hallottam volna már erről. Na mindegy, azért előtte készítettem fotókat. Hatalmas épület, de kívülről semmi különös. Csak híres, és kész. Bár, belülről azért biztosan más, sokkal megkapóbb lehet.
Visszafelé jövet találtunk egy légkondicionált buszmegállót. Nah, hát esetünkben eléggé jól jött. Sétáltunk az út mellett, taxit próbáltunk fogni, szakadt rólunk a víz, mikor megláttuk a kis buszmeg-dobozt. Hehe: Fordított szauna.J
Visszafelé a belváros felé busszal mentünk. Az ottani helyi járaton egy buszjegy ára 2 dhs (80 ftJ), és teljesen kulturált az egész. Szóval a BKV elmehet a … Ok, tudom, ne hasonlítsam össze, de akkor is.
Jaaa, a helyközi járaton meg képzeljétek mi történt: Megtaláltuk nagy nehezen a buszunkat (nem volt egyszerű, mert többnyire arabul voltak kiírva a dolgok, és az Abu Dhabi-ba tartó buszon valami teljesen más város neve volt), és még volt egy csomó hely hátul, gondoltuk beülünk oda, mert miért ne? Gondolom Ti is mindig valamiért hátra ültök, nem? Na mindegy, már kezdett megtelni a busz, de nem is figyeltem kik szállnak fel, kezdtem bepilledni, este volt már. Aztán egyszer csak jött a sofőr, és intett nekünk, hogy „Ti ott, előre!” Hm…?!?! Ez meg mi? Vagy miért? Mit tettünk? Elsőpados dolgozatot írunk, vagy mi??? Aztán mikor felálltam a székből észrevettem, hogy mi lehetett az ok: Tele volt pakisztáni meg indiai pasikkal a busz, és a nőknek mindig előre kell ülniük. (gondolom nehogy valaki ihletet kapjon, vagy ilyesmi…)
Hát, nagyjából ennyi a dubai kirándulásunkról. De mondom, akarunk majd még menni, van még látnivaló, úh majd folyt. Köv.
Aztán végre napoztam is kicsit az Etihad uszodájában (egy huszonX emeletes épületet képzeljetek el, ahol az 5-en van egy nyitott uszoda (mellette gym, 2 egész jó kis terem, az egyik csak csajoknak, a másik koedukált). Fura volt amúgy, mert ha az egyik oldalra néztem, ott magasodott az épület többi emelete, ha a másik oldalra, akkor az épület előtti parkot láttam, és képzeljétek, valahogy ott nem volt annyira meleg, mint ha lent sétálsz az utcán. Nem is értem…Ez már bonyolult, fizika, nem nekem való, úgyhogy nem is agyalok rajta tovább.
Tegnap meg voltam a Lulu Island-en, végre lejutottam az igazi bícsreJ Már annyira vártam. De hát hogy őszinte legyek ROHADT MELEG volt ott. És a víz kb olyan volt, mintha egy kád meleg vízbe ültem volna bele. De tényleg, minimum 30 fokos volt, ha nem több. És baromi sós, rendesen csípte a szemem. De azért gyönyörű volt...
A héten amúgy semmi más különös nem történt, vettük a borzasztóbbnál borzasztóbb betegségeket, meg kezelésüket, aztán meg vizsga. Jaaa, deee, várjatok, még egy érdekes dolog van, amit szeretnék megosztani veletekJ
Első repülésem: 2008. aug. 31. London. J Ivi, gondoltam is Rád, hogy basszus, pont elkerüljük egymást, csak két hét választ el… 25 szabad órám lesz ott, úgyhogy tudtunk volna találkozni… Tényleg, összepakoltatok már? Fúúú, el sem hiszem, hogy már egy éve, hogy kimentetek, és már el is telt. Biztosan nekem is gyorsan el fog menni ez az idő… Lényeg Ivi, hogy „Welcome home”, bár, ezt most nekem annyira nem jogos mondanom, de örülök, hogy végre otthon leszel!:)
És van még valami, ami miatt örülhetek a mai napon: egy újabb házasság köttetett az ismerőseim körébenJ. Ezúton is szeretnék sok boldogságot, és szép, vidám házaséletet kívánni Áginak és Tamásnak!:) Gratulálok és jó mulatást ma estére!:)))
Illetve ha már közérdekű bejelentéseknél tartunk: Augusztus 16-17: Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap!
Tibinek sok sikert kívánok a repüléshez, csak ügyesen, mint mindig!:)
Saab-osoknak gördülékeny lebonyolítást, elégedett vendégeket, ügyfeleket, és sok üzletet!:) Meg persze jó bulizást, borozást a bornapokon… Gondolatban ott vagyok Veletek!:)
Apu, Bea, Zsolti: Jó szórakozást!:)
Basszus, most néztem csak, hogy elég hosszú lett már a blogom, mostmár lassan el kell kezdenem tanulmányozni az archiválás rejtelmeit. Szerintem megpróbálom hónapokra lebontva archiválni a bejegyzéseimet, ok? Ha még most is sokat lehet görgetni az oldalon, akkor nem sikerült rájönnöm ez alkalommal a titok nyitjára, ha viszont csak két v. három bejegyzést láttok, akkor valószínűleg sikerült!:) Jupííí
Na jó, ennyit mára srácok,
Mindenkinek szép 34. hetet,
Puszi
Visszafelé jövet találtunk egy légkondicionált buszmegállót. Nah, hát esetünkben eléggé jól jött. Sétáltunk az út mellett, taxit próbáltunk fogni, szakadt rólunk a víz, mikor megláttuk a kis buszmeg-dobozt. Hehe: Fordított szauna.J
Visszafelé a belváros felé busszal mentünk. Az ottani helyi járaton egy buszjegy ára 2 dhs (80 ftJ), és teljesen kulturált az egész. Szóval a BKV elmehet a … Ok, tudom, ne hasonlítsam össze, de akkor is.
Jaaa, a helyközi járaton meg képzeljétek mi történt: Megtaláltuk nagy nehezen a buszunkat (nem volt egyszerű, mert többnyire arabul voltak kiírva a dolgok, és az Abu Dhabi-ba tartó buszon valami teljesen más város neve volt), és még volt egy csomó hely hátul, gondoltuk beülünk oda, mert miért ne? Gondolom Ti is mindig valamiért hátra ültök, nem? Na mindegy, már kezdett megtelni a busz, de nem is figyeltem kik szállnak fel, kezdtem bepilledni, este volt már. Aztán egyszer csak jött a sofőr, és intett nekünk, hogy „Ti ott, előre!” Hm…?!?! Ez meg mi? Vagy miért? Mit tettünk? Elsőpados dolgozatot írunk, vagy mi??? Aztán mikor felálltam a székből észrevettem, hogy mi lehetett az ok: Tele volt pakisztáni meg indiai pasikkal a busz, és a nőknek mindig előre kell ülniük. (gondolom nehogy valaki ihletet kapjon, vagy ilyesmi…)
Hát, nagyjából ennyi a dubai kirándulásunkról. De mondom, akarunk majd még menni, van még látnivaló, úh majd folyt. Köv.
Aztán végre napoztam is kicsit az Etihad uszodájában (egy huszonX emeletes épületet képzeljetek el, ahol az 5-en van egy nyitott uszoda (mellette gym, 2 egész jó kis terem, az egyik csak csajoknak, a másik koedukált). Fura volt amúgy, mert ha az egyik oldalra néztem, ott magasodott az épület többi emelete, ha a másik oldalra, akkor az épület előtti parkot láttam, és képzeljétek, valahogy ott nem volt annyira meleg, mint ha lent sétálsz az utcán. Nem is értem…Ez már bonyolult, fizika, nem nekem való, úgyhogy nem is agyalok rajta tovább.
Tegnap meg voltam a Lulu Island-en, végre lejutottam az igazi bícsreJ Már annyira vártam. De hát hogy őszinte legyek ROHADT MELEG volt ott. És a víz kb olyan volt, mintha egy kád meleg vízbe ültem volna bele. De tényleg, minimum 30 fokos volt, ha nem több. És baromi sós, rendesen csípte a szemem. De azért gyönyörű volt...
A héten amúgy semmi más különös nem történt, vettük a borzasztóbbnál borzasztóbb betegségeket, meg kezelésüket, aztán meg vizsga. Jaaa, deee, várjatok, még egy érdekes dolog van, amit szeretnék megosztani veletekJ
Első repülésem: 2008. aug. 31. London. J Ivi, gondoltam is Rád, hogy basszus, pont elkerüljük egymást, csak két hét választ el… 25 szabad órám lesz ott, úgyhogy tudtunk volna találkozni… Tényleg, összepakoltatok már? Fúúú, el sem hiszem, hogy már egy éve, hogy kimentetek, és már el is telt. Biztosan nekem is gyorsan el fog menni ez az idő… Lényeg Ivi, hogy „Welcome home”, bár, ezt most nekem annyira nem jogos mondanom, de örülök, hogy végre otthon leszel!:)
És van még valami, ami miatt örülhetek a mai napon: egy újabb házasság köttetett az ismerőseim körébenJ. Ezúton is szeretnék sok boldogságot, és szép, vidám házaséletet kívánni Áginak és Tamásnak!:) Gratulálok és jó mulatást ma estére!:)))
Illetve ha már közérdekű bejelentéseknél tartunk: Augusztus 16-17: Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap!
Tibinek sok sikert kívánok a repüléshez, csak ügyesen, mint mindig!:)
Saab-osoknak gördülékeny lebonyolítást, elégedett vendégeket, ügyfeleket, és sok üzletet!:) Meg persze jó bulizást, borozást a bornapokon… Gondolatban ott vagyok Veletek!:)
Apu, Bea, Zsolti: Jó szórakozást!:)
Basszus, most néztem csak, hogy elég hosszú lett már a blogom, mostmár lassan el kell kezdenem tanulmányozni az archiválás rejtelmeit. Szerintem megpróbálom hónapokra lebontva archiválni a bejegyzéseimet, ok? Ha még most is sokat lehet görgetni az oldalon, akkor nem sikerült rájönnöm ez alkalommal a titok nyitjára, ha viszont csak két v. három bejegyzést láttok, akkor valószínűleg sikerült!:) Jupííí
Na jó, ennyit mára srácok,
Mindenkinek szép 34. hetet,
Puszi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése